A betörő lelövésével nem védhető a magántulajdon

---

Budapest – Nem támogatja a kormány azt, hogy bárki az élet kioltására alkalmas eszközzel védje magántulajdonát, s a támadó halálát okozza.

---

Nem támogatja a kormány és a parlamenti szakbizottság sem a jogos védelem szabályainak kiterjesztését oly módon, hogy büntetlenséget kapjon, aki az élet kioltására is alkalmas eszköz telepítésével védi magát vagy tulajdonát és a támadó halálát okozza.

Az alkotmányügyi bizottság hétfőn késő estébe nyúlóan tárgyalta az új büntető törvénykönyvhöz (Btk.) érkezett képviselői módosító indítványokat.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár közölte: a kabinet ellenzi azt a fideszes Boldog István jegyezte javaslatot, amely kizárná a büntethetőséget akkor, ha valaki a saját, illetve mások személye vagy javai elleni támadás megelőzésére telepített eszközzel sérülést vagy halált okoz a támadónak. A kormány csak az élet kioltására alkalmatlan eszközzel adna lehetőséget a büntethetőséget kizáró ön- és tulajdonvédelemre.

Változhatnak ugyanakkor a jogos védelem szabályai annyiban, hogy a kormány, a Fidesz, az MSZP és a Jobbik sem írná elő az önvédelem arányosságának követelményét. Az új büntetőkódex így azt rögzítheti, hogy nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját vagy más személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

Vita bontakozott ki ellenben arról, hogy mikor lehet a jogtalan támadást élet elleninek tekinteni. A kormány és a szakbizottság többsége is egyetértett Mengyi Roland és Papcsák Ferenc fideszes képviselők kezdeményezésével, hogy a lakásba éjjel vagy fegyveresen, illetve felfegyverkezve vagy csoportosan történő behatolás elhárításakor ne legyen a büntetlenség feltétele, hogy fennállt a személy elleni támadás veszélye.

A most támogatott módosítások alapján a kertbe behatoló tolvaj támadását viszont csak akkor lehet élet elleninek tekinteni, ha azt fegyveresen követik el és a személy elleni támadás veszélye is fennáll. Ugyanakkor Papcsák Ferenc felvetette, hogy később - egy kapcsolódó módosító javaslattal - e megkötéseket is törölni kellene. A Jobbik egyetértett vele, de az MSZP és a bizottság kereszténydemokrata elnöke, Salamon László ellenezte ezt.

A halálbüntetés visszaállítását célzó jobbikos javaslat mellett pártja nevében Staudt Gábor érvelt, elsősorban azzal, hogy társadalmi vitát szeretnének a kérdésről.

Az igazságügyi államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a halálbüntetés az alaptörvénnyel és legalább három, Magyarország által aláírt nemzetközi egyezménnyel ellentétes. Azt is hangsúlyozta Répássy Róbert, hogy nemcsak az Európai Unió tagállamaiban, hanem az Európa Tanács negyvenhét államának egyikében sincs ilyen szankció, így Európa - Fehéroroszország kivételével - "halálbüntetés-mentes övezet".

Hangsúlyozta emellett, hogy a kormány által benyújtott Btk.-javaslat jelentősen szigorítja az életfogytig tartó szabadságvesztést, amely a mostani legfeljebb harminc helyett akár negyven évig is tarthatna, legkorábban pedig húsz helyett huszonöt év elteltével nyílna lehetőség a feltételes szabadlábra helyezésre.

Véleménye szerint ez kellő visszatartó erőt jelent akkor is, ha az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi bíróság megsemmisíti a ténylegesen életfogytig tartó büntetéskiszabás lehetőségét.

A büntethetőségi korhatárral összefüggők közül az államtitkár azt a fideszes javaslatot támogatta, hogy ne csak az emberölés, illetve a halált vagy életveszélyt okozó testi sértés esetén, hanem a rablásnál és a kifosztásnál is 12 évre szállítsák le a korhatárt, ha az elkövető gyermek képes a bűncselekmény következményeit belátni. Ezzel a bizottság kormánypárti többsége is egyetértett.

Az ellenzéki pártok közül az MSZP és az LMP nem engedné büntetni a 14 éven aluliakat, a Jobbik viszont általános szabállyá tenné, hogy a büntethetőség korhatára tizenkét év.

Az igazságügyi államtitkár szerint kellő visszatartó erőt jelent a bűnözőknek, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés a mostani legfeljebb harminc helyett akár negyven évig is tarthat az új büntető törvénykönyvre (Btk.) vonatkozó kormányzati javaslat szerint.

Répássy Róbert a parlament alkotmányügyi bizottságának hétfő esti ülésén elmondta: az életfogytig tartó szabadságvesztés így akkor is kellő elrettentő erővel bírhat, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a ténylegesen életfogytig tartó büntetéskiszabás lehetőségét.

A halálbüntetés visszaállítását szorgalmazó jobbikos javaslatról közölte: az alaptörvénnyel és több nemzetközi szerződéssel is ellentétes, ráadásul Európa - Fehéroroszország kivételével - "halálbüntetés-mentes övezet", miután nemcsak az Európai Unióban, hanem az Európa Tanács negyvenhét tagállamának egyikében sincs ilyen szankció.