A debreceni szakember szerint a bizonytalan szavazók dönthetik el a választást – videóval

---

Debrecen – Mi az idei választások valódi tétje az egyesült ellenzék, a jelenlegi kormánypártok és az önállóan induló egyéb jelölőszervezetek számára? Erről nyilatkozott Bánki András politológus.

---

Múlt hét végén hivatalosan is megkezdődött a választási kampány. Április 3-án olyan voksolás lesz, amilyen korábban még sohasem volt. Egyszerre döntenek majd a választópolgárok az egyéni országgyűlési képviselőkről, illetve most először népszavazási kérdésekről is véleményt formálhatnak. Mi az idei választások valódi tétje az egyesült ellenzék, a jelenlegi kormánypártok és az önállóan induló egyéb jelölőszervezetek számára? Tényleg a rendszerváltozás utáni legélesebb kampányra, voksolásra lehet számítani tavasszal? Erről is beszélt Bánki András politológus, a Debreceni Hallgatók Politikatudományi Egyesületének, a Depolitnak az elnöke a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában.

Bánki András elmondta, hogy két nagy tömb feszül majd egymásnak az idei választásokon, de rajtuk kívül vannak más szereplők is a politikai csatatéren. 

Hangsúlyozta, a mostani választáson 12 évről mondunk majd véleményt, ez látszik az egyesült ellenzék, de a kormánypártok kommunikációján is. Mindkét oldal arra mutat rá, hogy nemcsak a döntésünk nemcsak az elkövetkezendő négy évről szól majd.

Más esélyekkel indulnak a pártok a fővárosban és vidéken

A két nagy tömb mellett jelen van a Mi Hazánk, akiket Bánki András azért tart érdekesnek, mert ők az egyetlenek, akik tematizálni szeretnék a koronavírus-járványt. Ők azok, akik nem támogatják az oltásokat, kritikusak velük szemben, míg a többi szereplő véleménye leginkább az, hogy szükség van az oltásokra a járvány megfékezéséhez. 

– A Mi Hazánk azért is egyedülálló, mert Magyarországon kívül, Nyugat-Európában vagy a környező országban sokkal több kritikus hang található – emelte ki.

A Magyar Kétfarkú Kutyapártól úgy fogalmazott, hogy ők képviselik azt a tömböt, ami a kettő nagy tömb között van. Aki sem a kormánypártokkal, sem az egyesült ellenzéki összefogással nem szimpatizál az adhatja rájuk a szavazatát.

– Azt látjuk a közvéleménykutatásokban, hogy egészen más vidéken és más a fővárosban a támogatottságuk. Valószínűleg ők Budapesten lesznek tényezők – fejtette ki Bánki András. Rámutatott, a kisebb falvakban, városokban úgy tudnak szavazatokat szerezni a pártok, ha jelen vannak. 

– A Megoldás Mozgalom most alapult az elmúlt hónapokban, ezért is nehéz feltételezni azt, hogy komoly szándékaik lettek volna, mert ha azok lennének, akkor akár már az elmúlt év őszén megjelenhettek volna – magyarázta a szakember.

A kommunikáción van a hangsúly

Elmondta, hogy akár nemzetközi szinten is megfigyelhető az, hogy a komolyan kidolgozott programok visszaszorulóban vannak, sokkal inkább a kommunikációról szólnak a kampányok.

– Ebben szét kell választanunk a kormánypártokat és az ellenzéket. Az előbbi azt mondhatja, hogy azt kínálják, amit eddig is láttak tőlük. Nekik talán kevésbé van szükségük a pontosan megírt programra.

Ezzel szemben az ellenzéknek muszáj valamilyen alternatívát állítania. Az ő esetükben nagyon fontos, hogy megjelenjen az, ha megkapnák a felhatalmazást, akkor mit valósítanának meg.

Ezért is érdekes az, hogy végleges programmal nem rendelkezik az egyesült ellenzék – vázolta fel a politológus.

Hozzátette, az is fontos kérdés, hogy hogy szólítják meg a bizonytalanokat, ők ugyanis azok, akik eldönthetik akár ezt a választást is. A bizonytalan szavazók nem fognak végigolvasni teljes programokat, de ha van előttük egy-egy gondolat, amit érdemesnek találnak, akkor nagyobb valószínűséggel szavaznak arra a politikai erőre.

Bánki András arról beszélt, hogy új helyzetben vagyunk az idei választások kapcsán.

Az elmúlt két országgyűlési választás hívószavak köré épült. 2014-ben a rezsicsökkentés, 2018-ban pedig a migrációs válság volt ez a hívószó.

– Most egy olyan kampányban vagyunk, ahol nem egy, hanem nagyon sok ilyen hívószó van. A mostani választáson körülbelül 8,2 millió ember szavazhat, nagyjából 70 százalékos részvételi szándék várható, így a nyolcmillió szavazóból 2-2,5 millió emberrel nem számolhatunk a választásokon. A maradék 5-6 millió emberből azt látjuk, hogy nagyjából hasonló mértékben támogatják a két tömböt, 2,5 millió fő az egyik és a másik oldalon is, így az a nagyjából egymillió ember marad, aki tényleg eldöntheti ezt a választást – foglalta össze a szakember.

Mindkét fél csendes kampányban érdekelt

Hozzáfűzte, a két nagy tömb már szinte bebetonozódott, eléggé polarizált a magyar társadalom, nincs átjárás a törzsszavazók között.

– Ha valamivel nem értenek egyet a saját térfelükön a törzsszavazók, akkor inkább nem mennek el szavazni, de azt nagyon nehéz elképzelni, hogy átszavaznának. Egy miniszterelnöki vita vagy bármilyen másik vita inkább a bizonytalanokat szólíthatja meg, hiszen az egy kiemelt része lenne a kampánynak, amire nagyon odafigyelnek – hangsúlyozta Bánki András.

A szakember megfigyelései szerint abban érdekelt mindkét fél, hogy egy csendes kampányt folytassanak. Ez két különböző okra vezethető vissza:

a kormánypártok részéről azért érdemes lecsavarni a hangerőt, hogy ne adjanak teret az ellenzéknek, hiszen egy nagy vitában megnyilvánulhatnak ők is, így éppen felhívhatják rájuk a figyelmet.

Az ellenzéknek nincs annyi erőforrása, mint a kormánypártoknak, így inkább arra szeretnének koncentrálni, hogy az utolsó hetekben nyomják meg a kampányt.

Bánki András nem tartja valószínűnek, hogy idén miniszterelnöki vitát tartsanak, mert ahhoz nagyon nagy változásoknak kéne történnie. A szakember két olyan lehetséges eseményt nevezett meg, amely változtathat a kampány dinamikáján: az egyik a lehetséges botrányok, amikre inkább a kampány végén számíthatunk. A másik az ukrán-orosz válság, amely már az elkövetkezendő napokban bekövetkezhet. Ha kitörne a háború, az a magyar kampányra is nagy hatással lenne.

A teljes beszélgetést megtekinthetik itt: