A hit és az egyházak összetartó erejéről beszélt a debreceni professzor

---

A hitbeli örökség és az egyházak olyan kohéziós erőt jelentenek, amely kaput nyit a határon túliak, a világ magyarsága felé – mondta Jávor András debreceni professzor Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban rendezett Szent László-konferencián.

---

A tanácskozáson Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek kijelentette, Szent László akkor is kitartott a Krisztusba vetett hit és a keresztény Nyugathoz tartozás mellett, amikor maga a Nyugat meghasonlott önmagával.

Erdő Péter előadásában kiemelte: Szent László, akiben már kortársai is Szent István művének kiteljesítőjét tisztelték, képes volt felülemelkedni családja fájdalmán, Vazul megvakításán és megcsonkításán. Személyes sérelmeinél ugyanis fontosabb volt számára az ország érdeke és a keresztény hit, "amely képessé tesz arra, hogy a múlt sérelmeit meghaladva, új lendülettel építsük a szeretet és az összetartozás kultúráját" - fogalmazott a bíboros.

Felidézte: Szent Lászlót nemcsak az ország rendjének megszilárdítójaként, de csodatevőként is tisztelték. Nagyváradi sírja körül sok csodás gyógyulás történt, kortársainak legjellemzőbb hite és meggyőződése pedig az volt, hogy a szent király a halála után is el tudja dönteni a peres ügyeket. A sírjára vagy fejereklyéjére tett eskünek perdöntő erőt tulajdonítottak.

Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke kiemelte: Szent István és Szent László életművéről is gyakran elhangzik, hogy fölismerték a kor kihívását, és azért döntöttek a nyugati kereszténység mellett, mert szerették volna Európába integrálni a magyarságot. Aki azonban behatóbban foglalkozik e két szent királlyal, szükségszerűen rádöbben arra, hogy ez nem stratégia és főképp nem politikai döntés volt, hanem belső, hitbeli meggyőződés és elköteleződés Krisztus és az egyház mellett.

Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta: Szent László képes volt hidakat építeni Közép-Európa nemzetei között, életműve nyomán pedig Magyarország spirituális központtá vált.

Kiemelte: Szent László öröksége, keresztény értékrenden alapuló példája ma is cselekvésre késztető útmutatás lehet.

Böcskei László nagyváradi püspök két vezérgondolatot adott a Szent László évre: „A jó ember jó kincseiből jót hoz elő” és a „Megújulás a gyökerekből” gondolatát. A legújabb kori történelemből kiemelte 1964. május 17-ét, amikor a kommunista hatalom parancsának ellenállva a nagyvárad népe vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül három napig élőláncot alkotva megakadályozta a Szent László templom lerombolását

Dénes Zoltán atya ismertette a Szent László lovagkirály zarándoklat történeti hátterét és a hozzá kapcsolódó értékteremtő kezdeményezéseket. Kásler Miklós professzor pedig úgy mutatta be Szent Lászlót, mint aki zűrzavaros időket követően tehetséges államférfiként trónra lépve egész népe sorsát képes volt jobbá tenni, rendkívülit alkotott, megteremtve Magyarország szuverenitását és integritását.

A Szent László-emlékévet a nemzetpolitikai államtitkárság hirdette meg Szent László trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.