Drága a magyar termálvíz a kertészeknek

---

Budapest – Magyarország termál nagyhatalom, lehetne, ha a szabályok nem akasztanák meg a hasznosítást. A föld alól nyert termálvíz használat utáni visszasajtolása további versenyhátrányt okozna a hazai kertészeteknek - hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.

---

A geotermikus energiapotenciált tekintve Magyarország Európában nagyhatalomnak számít. A hazai termálvizeket a hatvanas évek óta használják mezőgazdasági célokra. Az 1300 termálkút több mint felét az agrárium hasznosítja, terményszárítókat, állattartó telepeket és üvegházakat, fóliasátrakat fűtenek vele. A termálvíz-használat jelenlegi szabályozása indokolatlan versenyhátrányt okoz a gazdálkodóknak. Az érvényes szabályozás szerint 2012. december 23-tól a fűtésre használt termálvizet vissza kellene sajtolni a földbe. Ez a szabály a kertészekre százmilliós nagyságrendű pluszköltséggel járna.

Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára azt mondta, a kormányzat foglalkozik a kérdéssel, nem akarnak a jövő év decemberében lejáró határidőig várni, a tárcánál már dolgoznak a témába vágó előterjesztésen. Az államtitkár azt mondta, első lépésként meghosszabbítják a kötelező visszasajtolásra vonatkozó moratóriumot – vélhetően három-négy évvel, tehát 2014 utánig. „Tudom, hogy ez nem jelent megnyugtató megoldást az érintettek számára, hiszen átmeneti lépésről van szó” – mondta Czerván György, aki hozzátette, a kormányzat célja, hogy olyan végleges megoldást találjon, amellyel elkerülhető, hogy a gazdálkodókat terhelje a visszasajtolás jelenetős pluszköltsége.

A néhány évvel eltolt dátumig hátralévő néhány évben az államtitkár szerint olyan megoldást kell találni, amely nem növeli meg fölöslegesen a kertészeti termékek, zöldségek, gyümölcsök előállítási költségét, ugyanakkor biztosítja a fenntartható gazdálkodást, megfelel a zöld szempontoknak is. Mindezt az uniós szabályozással szinkronban kell tenni – mondta Czerván György.

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, az AGRYA kiszámította, hogy most Magyarországon egy köbméter termálvíz után akár 290 forint járulékot is fizethetnek a gazdálkodók. A Duna baloldalán, Szlovákiában egy köbméter felhasznált termálvíz után 7 forint fizetnek a vállalkozások. Mikula Lajos, az AGRYA ügyvezető elnöke szerint ha elindul egy szakmai egyeztetés a visszasajtolás körüli problémák végleges megoldásáról, akkor több dologgal is foglalkozni kell.

Tekintetbe kell venni a sok évtizede létező felszíni vízkezelési módokat. „A használt termálvíznek ugyanis nemcsak az a kezelési módja, amit a környezetvédők emlegetnek, hogy vissza kell sajtolni a földbe, hanem bizony a föld felszínén tároló-, illetve hűtő tavakban is lehet ezt a termálvizet kezelni. Azoknak a környezetvédelmi előírásoknak, amelyeknek a kertészeteknek meg kell felelni, ott lehet teljesíteni” – mondta Mikula Lajos.

Az AGRYA elnöke szerint újra kellene gondolni azon közterheket is, amelyek jelenleg a mezőgazdasági célú termálvíz-használatra rakódnak, hiszen azok versenyhátrányt jelentenek a magyar kertészeteknek. A környező országokban, amelyek ugyanazon a vízbázison vannak, mint Magyarország, lényegesen kisebb mértékű közterheket szabtak meg. „A magyar kertészek zsákban futva próbálják utolérni a szlovákiai és romániai partnereiket, akik ugyanazzal a meleg vízzel fűtik az üvegházaikat, mint a magyarok” – mondta a szövetség vezetője. Mikula Lajos hozzátette, a fiatal gazdák szövetsége abban bízik, hogy miközben a moratórium meghosszabbodik, hamarosan olyan szakmai egyeztetés indul el, amely végleges megoldást ad majd a termálvíz-használat problémáira.