A párizsi klímaegyezmény teljes jogú tagja lett Magyarország

---

Budapest – Magyarország az EU tagállamai közül elsőként zárta le a Párizsi Megállapodás belső ratifikációs eljárását, és az elsők között helyezte letétbe az erről szóló okmányt.

---

Magyarország az Európai Unió hat másik tagállamával -  Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia  - együtt október 5-én ratifikálta a megállapodást, miután előző nap az Európai Parlament és az Európai Tanács is ratifikálta, ezzel teljesült a hatályba lépés feltétele. A megállapodás november 4-én lép hatályba.

A tárca emlékeztet: a hatálybalépésnek két feltétele volt, amely biztosította, hogy a legnagyobb kibocsátók ne maradhassanak ki abból: legalább 55 országnak kellett letétbe helyeznie ratifikációs okmányát, amelyek a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelnek. A közelmúltban számos ország, köztük a két legnagyobb kibocsátó, az Egyesült Államok és Kína is letétbe helyezte saját okmányait. Az EU és hat tagállamának csatlakozása után immár 72 ország részese az egyezménynek, amelyek a globális kibocsátások 56,725 százalékáért felelnek.

Az NFM a közleményben kiemeli: a megállapodás hatályba lépésével biztossá vált, hogy 2020 után meghatározó szerepet fog játszani az éghajlatváltozás elleni nemzetközi fellépésben.

A megállapodásban részt vevő országok első konferenciáját (CMA) a 2016. november 8-án kezdődő marrakesh-i klímacsúcson kell összehívni, ahol további részletszabályokról dönthetnek. Magyarország a letétbe helyezés eredményeként szavazati joggal vehet részt ezeken a tárgyalásokon. A 2020-ig kidolgozandó részletszabályok további hatékony eszközöket sorakoztathatnak fel a klímaváltozás ellen, meghatározva a globális fellépés irányát a következő évtizedekre.

A klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el a Párizsi Megállapodást, amelynek fő célja a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fok alatt tartása. A megállapodás egyik kulcseleme a finanszírozás, ami minden országot részvételre ösztönöz, többek között a magánforrások minél szélesebb körű bevonásával. Az aláíró országok ötévente értékelik a megtett intézkedéseik eredményét.