A válság ára: a debreceni szakértő szerint még mindig nem késő fix kamatozásúra váltani a hiteleket – videóval

---

Debrecen – Gáll József közgazdász úgy véli: az inflációnak nem igazán a háború az okozója, ám az felnagyítja az eseményeket.

---

Emelkednek az élelmiszerárak és a rezsidíjak, emelkedik az üzemanyag ára is. Mindezt kivétel nélkül az orosz-ukrán háború hatásaival magyarázzák. A kormány árstopokkal igyekszik féken tartani az elszabadult inflációt. Kérdés, hogy meddig lehet ezt megtenni és mi lehet egy elhúzódó háború következménye. A helyzetet elemezte a Debrecen Televízió Közügy című műsorában Gáll József közgazdász. 

Gáll József elöljáróban emlékeztetett: volt a nem túl távoli múltban egy gazdasági világválság, amelyet megnyugvás követett a 2010-es évek elejére. Ez pedig szinte nulla körüli kamatkörnyezetet, pénzbőséges időszakot jelentett az Európai Unióban. „Ha semmi nem történik, ezt akkor sem lehetett volna sokáig fenntartani a világban”, vélekedett a közgazdász. 

- De kaptunk a nyakunkba egy Covid-válságot, erre jött a háború, pedig még ki sem lábaltunk a koronavírus következményeiből – mondta Gáll József. - Ezek pedig felerősítik egymást.

Azonban ami a kamatkörnyezetet és az egyéb gazdasági hatásokat, az inflációt illeti, nem igazán a háború az okozója, ám felnagyítja az eseményeket.

A szakember rámutatott: például a kőolaj árával kapcsolatban a háború előtt is voltak már kedvezőtlen folyamatok, az orosz-ukrán konfliktus pedig – miután mindkét ország fontos szereplő az energiapiacon – tovább rontotta a helyzetet. Már a Covid is komoly ellátásbeli „láncgubancokat” okozott, ilyen volt például a chiphiány az autógyártásban. Ezért már a háború előtt is jelentős inflációs becslések voltak a jelenlegi időszakra vonatkozóan.

Az áremelkedésekkel kapcsolatban Gáll József rámutatott: az energiaárak mindenütt megjelennek, nem nagyon van termék, ami ne lenne érzékeny az energiaárakra, még ha most ideiglenes helyzet is áll fenn az árstop miatt. Továbbá hazánkban jelentős bérnövekedés történt, ennek pedig természetes módon van inflációs hatása is a lakossági fogyasztás emelkedése miatt. 

A közgazdász rámutatott: a prognózis az volt a háború előtt az EU-ra vonatkozóan, hogy csökkenő, de még jelentős inflációs környezet várható az övezetben, a háború miatt pedig nem lett igazán jelentős a negatív korrekció. Lehet tenni az infláció ellen egyes termékek esetén a hatósági árakkal, de Magyarország jellegénél fogva nyitott gazdaság – például nincsenek alattunk jelentős olajmezők. Ez önmagában véve nem baj, de a helyzet most jelentősebb „kitettséget” jelent. 

A jegybanki alapkamat emeléséről elmondta: már a múlt év júniusában bejelentették a kamatnövelő periódus elindítását.

Ez azért fontos, hogy a jegybank „ne sokkoljon”, hanem előre mondja meg, ha nem is a mértéket, de legalább az irányt. A lépés klasszikus és jó irányú, de az a következménye, hogy a hitelek drágábbak. 

- Számomra meglepő, hogy voltak, akiket ez váratlanul ért – mondta a Gáll József. - Hiszen ha valaki változó kamatozású hitelt vesz fel, ezzel szembesülnie kell. De nem kell megijedni, hanem valamennyi tartalékot szükséges képezni a törlesztőknek. A legegyszerűbb megoldás a hitel fix kamatozásúvá váltása lehet, még mindig nem késő megtenni ezt a viszonylag kis különbözet miatt. Persze, ez sem lesz kőbe vésve: ha majd jön egy szebb világ, újra lehet kötni a hiteleket.

A szakértő úgy véli, a gazdasági válsággal kapcsolatosan érdemes takarékosan felkészülni a kedvezőtlenebb, elhúzódó állapotra lakossági, vállalati és kormányzati szinten egyaránt. 

A teljes beszélgetés megtekinthető itt: