Alaptörvénybe foglalták a terrorveszélyhelyzetet, jön a TIBEK

---

Budapest - Módosította az alaptörvényt az Országgyűlés a terrorveszélyhelyzet kategóriájával. Létrejön a TIBEK.

---

A 2012-ben hatályba lépett alkotmány hatodik módosítását 153 igen szavazattal, 13 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a parlament fideszes és KDNP-s képviselők javaslatára. Az új alaptörvényi cikk szerint az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre terrorveszélyhelyzetet hirdet ki, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a kabinetet rendkívüli intézkedések bevezetésére.

A terrorveszélyhelyzet kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A kormány a terrorveszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Azonban a kormány már a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezése után bevezethet olyan rendeleti intézkedéseket, amelyek a közigazgatás, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetét, működését és tevékenysége ellátását érintő törvényektől eltérnek, valamint sarkalatos törvényben meghatározottak. Ezekről a lépésekről a köztársasági elnököt és az illetékes parlamenti bizottságokat folyamatosan tájékoztatnia kell. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb 15 napig tart.

A honvédséget akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő. A kormány rendelete a terrorveszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti. Az alkotmánymódosítás a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

A kormánypárti képviselők az alaptörvény-módosítási javaslat indoklásában azt írták: a világban olyan új típusú biztonsági kihívások jelentek meg, amelyek a korábbi "klasszikus államközi fenyegetésekre" adott különleges jogrendi válaszokkal hatékonyan és a szükségesség-arányosság követelményeit betartva nem kezelhetők. Az új esetkör, a terrorveszélyhelyzet a megelőző védelmi helyzet belbiztonsági megfelelője, de annál szűkebb felhatalmazásokat nyit meg a honvédelmi törvény szintjén, valamint lehetőséget teremt a Magyar Honvédség felhasználására, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok erői nem elegendők - olvasható a részletes indoklásban, amely hozzáteszi: a terrortámadás értelmezésénél a büntető törvénykönyv szerinti terrorcselekmény tényállása az irányadó.

Az alkotmánymódosításhoz kapcsolódóan több más törvényen is változtatott a Ház. Az ezeket tartalmazó - szintén kétharmados többséget igénylő - törvénycsomagot 152 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadták el. Így átvezették a terrorveszélyhelyzet kategóriáját a rendőrségi, a nemzetbiztonsági szolgálati és a honvédelmi törvényen. Utóbbit úgy módosították, hogy a honvédség fegyverhasználati joggal látja el feladatait "felhasználás" esetén is, azaz ha a honvédség részt vesz az erőszakos cselekmények elhárításában szükségállapot és terrorveszélyhelyzet idején. A honvédelmi törvény módosításában azt is részletezték, hogy a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezése után a kormány milyen intézkedéseket vezethet be. Ezek között van például a járműforgalom-korlátozás, a lakosságkitelepítés, a kijárási tilalom elrendelésének, valamint közterületi rendezvények, nyilvános gyűlések megtiltásának lehetősége.

Ezen felül a kabinet túlmunkát rendelhet el, beosztásokat tölthet fel a közigazgatásban, a védelmi igazgatásban és a honvédségnél, szigoríthatja a határellenőrzést, fokozottan ellenőrizheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalmat. Szükséges mértékben bevezetheti a katonai légiforgalmi irányítást, és az ország védelme szempontjából fontos, kritikus infrastruktúra védelmére kirendelheti a honvédséget, a rendvédelmi szervek erőit és eszközeit.

Ha már a parlament elrendelte a terrorveszélyhelyzetet, ezek a lépések kiegészülhetnek rendkívüli intézkedésekkel a honvédelmi igazgatás területén, valamint azzal az eshetőséggel, hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad.

Elfogadta a parlament döntése alapján létrejön a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK). A törvénymódosítás szabályozza a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozását is. A törvényjavaslat kétharmados támogatást igénylő részeit 185 kormánypárti, MSZP-s és jobbikos igen szavazattal, 6 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők. Az egyszerű többséget igénylő részek 182 igen, 6 nem szavazatot és 3 tartózkodást kaptak.

A BM intézkedési csomagjának egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ a jövőben nemzetbiztonsági szolgálatként, Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ néven működik tovább. A belügyminiszter alá tartozó TIBEK feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror-, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, és értékelő jelentéseket készít a kormánynak.

A központ adatkezelése azonban nem lesz teljesen azonos más nemzetbiztonsági szolgálatokéval, így például nem végezhet titkos információgyűjtést. Az eredetileg javasolthoz képest változás a TIBEK-et felügyelő miniszter hatáskörének szűkítése, valamint annak rögzítése, hogy a különböző tárcák által felügyelt szolgálatok nem adnak majd automatikusan adatokat a TIBEK-nek. Így az Információs Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy a hivatalok tájékoztatást adjanak más, a TIBEK-kel együttműködő szerveknek, az adattovábbításról pedig az adott szervet felügyelő minisztert is tájékoztatni kell.

Szintén a törvényalkotási bizottsági eljárásban került be a jogszabályba az a passzus, amely alapján a TIBEK adataihoz elektronikusan csak akkor férhetnek hozzá az érintettek, ha az az együttműködő szerv törvényben meghatározott feladatainak hatékony ellátását nem veszélyezteti, egyéb esetben az adatot kizárólag egyedileg létrehozott, kapcsolat nélküli, független, nem folyamatos lekérdezés útján szerzi be, vagyis valamilyen adathordozón kapja meg. A törvény szabályozza a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozását is. Ennek értelmében lehetőséget teremtettek arra, hogy a szolgáltató köteles legyen megadni mindazokat az adatokat, amelyek a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához nélkülözhetetlenek, így a titkosítási szintet érintő információkat is. Előírták továbbá a szolgáltatóknak a titkos információgyűjtés feltételeit érintő megállapodások megkötését a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal. Változás az is, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) ezentúl - a védett személyekhez kapcsolódó személyvédelmen túl - kijelölt létesítményvédelmi feladatok ellátására is jogosult lesz.

Átírták a rendőrségi törvényt is - szocialista kezdeményezésre -, amely így kiegészül a terrorcselekmény elkövetése vagy előkészülete esetén a "terrorcselekmény hatásterületén" alkalmazható kiemelt biztonsági intézkedés kategóriával. Ebbe - például az igazoltatáson, a ruházat-, épület- és járműátvizsgáláson, valamint a veszélyesanyag-lefoglaláson kívül - olyan intézkedési lehetőségek tartoznak, mint rendezvények félbeszakítása, közlétesítmények működésének felfüggesztése, tömegközlekedés és közúti forgalom korlátozása. A rendőrség a kiemelt biztonsági intézkedést legfeljebb 72 órára rendelheti el, ami szükség esetén ugyanennyivel meghosszabbítható. Az országos rendőrfőkapitány azonban a meghosszabbított időtartam letelte után is dönthet az intézkedés fenntartásáról, ha azt újabb közvetlen, konkrét és ellenőrzött információk indokolják. A fenntartásról hozott döntésről a szakminiszternek haladéktalanul be kell számolnia az Országgyűlés illetékes bizottságának, és ismertetnie kell a döntés alapjául szolgáló információkat.Módosul a büntető törvénykönyv is, így kiegészül a terrorcselekménnyel az a bűncselekményi kör, amelynek elkövetése esetén büntethető a 14 évnél fiatalabb, de a 12. életévét már betöltött fiatalkorú.

Büntetendő lesz továbbá az, aki terroristacsoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területéről elutazik vagy azon átutazik, valamint az is, aki nagy nyilvánosság előtt a terrorizmus támogatására uszít vagy a terrorizmust támogató hírverést folytat. A törvényjavaslat döntő része a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.