Befagyasztja Brüsszel a kohéziós forrásokat, de van visszaút

---

Brüsszel – Az uniós országok pénzügyminiszterei jóváhagyták a Magyarországot megillető kohéziós források részleges felfüggesztését a következő évre, de egyben úgy döntöttek, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban haladéktalanul hatályon kívül helyezik – közölte kedden Brüsszelben Margrethe Vestager Hansen, az EU-elnökséget ellátó Dánia gazdasági minisztere.

---

Az Európai Bizottság javaslatára a kohéziós forrásokból az éves keret 29 százalékának megfelelő 495 millió eurót fagyasztanak be 2013. január 1-től, de ez csak abban az esetben lép érvénybe, ha Magyarország nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány tartósan három százalék alá szorítása érdekében. Ez volt az első alkalom, hogy története során az EU túlzottdeficit-eljárás keretében kohéziós források befagyasztásáról döntött, még ha csupán a jövőre nézve és feltételesen is.

A büntető intézkedést már az idén június 22-én tartandó uniós pénzügyminiszteri ülésen hatályon kívül helyezik, ha Magyarország addig meghozza az elvárt kiigazító lépéseket. Az előző napokban még olyan értesülések keringtek, hogy a miniszterek szeptemberben térnének vissza Magyarország ügyére.

Hétfőn az euróövezeti pénzügyminiszterek a kirívóan rossz deficitadatokal felmutató Spanyolországgal szemben jelentős megértést mutattak: nem a büntetés mellett foglaltak állást, hanem több lehetőséget hagytak Madridnak a kiigazításra. Ennek nyomán kedden több uniós ország arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországgal szemben is méltányosabban kell eljárni, így a döntés a vártnál sokkal jobban elhúzódó vita nyomán született meg.

Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter az ülés előtt újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy kétlépcsős megközelítés lenne helyes Magyarország esetében, tehát büntető intézkedésről csak akkor kellene dönteni, ha a magyarok júniusig nem teszik meg időben a szükséges lépéseket.

Fekter elgondolásából tehát a júniusi újraértékelés beütemezése megvalósult – csak nem úgy, hogy negatív értékelés esetén akkor jönne a büntetés, hanem úgy, hogy kedvező értékelés esetén eltörlik a kilátásba helyezett büntetést.

Amadeu Altafaj-Tardio, a finn Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági-pénzügyi alelnökének szóvivője a kedd déli bizottsági sajtótájékoztatón – még a miniszterek döntése előtt – cáfolta Fekter azon feltételezését, miszerint az uniós javaslattevő-végrehajtó testület nem teljesen azonos mércével mér, Magyarországgal szemben szigorúbb álláspontra helyezkedik. A bizottsági szóvivő azt hangsúlyozta, hogy Magyarország esetében korábbi időpontot írtak elő a deficitkiigazításra, mint Spanyolország vonatkozásában, és az Európai Bizottság „a megfelelő időben” minden tagállammal szemben ugyanazt a szigort képviseli.

Magyarországtól most azt várja az unió, hogy a költségvetési hiány 2013-ban az egyszeri intézkedések kivezetése után se haladja meg a három százalékot.

Matolcsy: ésszerű megoldás született, megszűnt a kettős mérce

Matolcsy György szerint a magyar nemzeti érdekek és az európai uniós értékek szempontjából egyaránt ésszerű megoldás született kedden Brüsszelben, az EU-tagországok pénzügyminisztereinek értekezletén a Magyarországgal kapcsolatos kezdeményezésekről. A nemzetgazdasági miniszter szerint a döntéssel megszűnt az országgal szembeni kettős mérce.

Az ülés után újságíróknak nyilatkozva Matolcsy György megerősítette, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban hatályon kívül helyezik. „Első ízben tapasztaltam miniszterként, hogy az EU-tagállamok legalább kétharmada kiállt Magyarország nemzeti érdekei mellett” – fogalmazott Matolcsy György. Mint mondta, ez „megható volt és biztató”. Úgy vélte, a drámai, hosszú vitában született ésszerű megoldás megszüntette a Magyarországgal szemben sokak által alkalmazott kettős mércét is.

Értékelése szerint az ülésen elismerték azokat az eredményeket, amelyeket Magyarország az államadósság csökkentésében, a szigorú költségvetési politikában, az EU-átlag fölötti gazdasági növekedésben és a bővülő foglalkoztatásban elért. Kiemelte: sok EU-tagország „talán rosszabb pénzügyi helyzetben van, mint Magyarország”. Ez szerinte kiderül majd az áprilisban beadandó stabilitási vagy konvergenciaprogramokból is.

Hozzátette: Magyarország bizonyítani fogja saját programjában az elkötelezettségét az iránt, hogy a hiányt az előírt uniós küszöb, a GDP 3 százaléka alatt tartja idén és jövőre is. Matolcsy György kifejtette: a kohéziós keret részleges felfüggesztéséről a döntés jogilag most megszületett, de Magyarország konkrét dátumot kapott arra, hogy ha teljesíti az ajánlásokban szereplő követelményeket, automatikusan hatályon kívül helyezik a pénzalapok felfüggesztését. A teljesítést a kormány már vállalta költségvetési tervében – tette hozzá. Jelezte, hogy minden szükséges intézkedés szerepelni fog a most készülő konvergenciaprogramban is.

Elmondta: a Széll Kálmán tervben rögzítik azokat az intézkedéseket, amelyek a terv idei 83 százalékos teljesítését 100 százalék fölé viszik, és növelik a jövő évi, jelenleg 73 százalékos teljesülést is. A kormány célja az, hogy a szerkezetátalakítások során tartalékot is képezzen a költségvetésben – hangoztatta. „Minden esélyünk megvan, hogy teljesítsük a magunk által is vállalt feltételeket” – jelentette ki, emlékeztetve, hogy idén 2,5, jövőre 2,2 százalékos hiányt vállalt a kormány, miközben csökken az államadósság is.

Elmondta azt is: az Európai Bizottság vállalta, hogy gyorsan megvizsgálja az áprilisban beadandó magyar konvergenciaprogramot, és ha ennek során pozitív eredményre jut, már a június 22-i dátumot (egy későbbi pénzügyminiszteri ülés napját) sem kell kivárni. A korábban tervezett szeptember közepi határidő kikerült az ajánlásból – tette hozzá.

Rámutatott, hogy a döntés megfelel azoknak az európai uniós értékeknek is, amelyekért Magyarország tavaly, soros uniós elnökkent is harcolt. Matolcsy György megerősítette, hogy a találkozón spanyol kollégája is támogatta a magyar álláspontot. A brüsszeli ülés előtt egyes résztvevők részéről bírálatok hangzottak el, hogy az uniónak el kell kerülnie a kettős mércét, miután az előző napon az eurózóna pénzügyminiszterei a magas deficitet felhalmozó Spanyolország esetében nem a büntetés mellett foglaltak állást, hanem több lehetőséget hagytak Madridnak a kiigazításra.

Egy kérdésre válaszolva a magyar miniszter azt is elmondta: a kormány készen áll arra, hogy megkezdődjenek a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal. Úgy vélte, ami most történt, az „lépés a helyes irányba”, mert mutatja a kormány kivételesen erős elkötelezettségét, hogy teljesítse a teljes szerkezeti reformprogramot.

Elemzők: a spanyolokkal szembeni megértés is segíthette az enyhébb uniós álláspontot

Elemzők szerint az euróövezeti pénzügyminiszterek Spanyolországnak tett, előző napi gesztusa is segítette a Magyarországgal szembeni enyhébb döntést.

A pénzügyminiszterek kedden, a tervezettnél hosszabb vita után jóváhagyták a Magyarországot megillető kohéziós források részleges felfüggesztését a következő évre, de egyben úgy döntöttek, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges költségvetési kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban haladéktalanul hatályon kívül helyezik.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője meglepőnek nevezte, hogy az uniós pénzügyminiszterek enyhítettek a kohéziós pénzek kapcsán Magyarországgal szemben eddig vallott kemény álláspontjukon. Közölte, vélhetően háttérben zajló folyamatok, és a spanyol deficitcél ügyében hozott megértő döntés is segítette az eddigi keményebb fellépés megváltozását. Németh Dávid, az ING elemzője azonban éppen a Spanyolországgal szembeni enyhébb megítélés fényében tartotta túl szigorúnak a Magyarországgal szembeni döntést. (Hétfőn az eurózóna pénzügyminiszterei a magas deficitet felhalmozó Spanyolország esetében nem a büntetés mellett foglaltak állást, hanem több lehetőséget hagytak Madridnak a kiigazításra).

Suppan Gergely azt is meglepőnek nevezte, hogy a magyarokkal szembeni enyhébb fellépést szorgalmazta Németország és Ausztria is, Nagy-Britannia és Lengyelország mellett. Az elemző szerint az enyhébb döntéshez hozzájárult, hogy a lengyelek felhívták a figyelmet arra, hogy ha Spanyolországgal szemben enyhítenek a deficitcélon, akkor miért alkalmazna az Ecofin keményebb álláspontot Magyarországgal szemben, ez ugyanis kettős mércét jelentene Magyarország vonatkozásában.

Emlékeztetett arra, hogy hétfőn az euróövezeti pénzügyminiszterek a rossz deficitadatokat felmutató Spanyolországgal szemben jelentős megértést mutattak. Ennek nyomán kedden több uniós ország arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországgal szemben is méltányosabban kell eljárni.

A TakarékBank vezető elemzője azt sem tartotta kizártnak, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és munkatársai a háttértárgyalások során bizonyos intézkedésekről „a színfalak mögött” már most benyújtottak elképzeléseket, illetve részleteket. Németh Dávid, az ING elemzője is arra emlékeztetett, hogy hétfőn csaknem egy százalékponttal magasabb államháztartási hiányt engedélyeztek a pénzügyminiszterek idénre Spanyolországnak a korábban tervezettnél. Az elemző azért sem tartotta „szimpatikusnak” az Ecofin döntését, mert Ausztria mellett Lengyelország és Csehország is a döntés elhalasztását kérte.

A júniusi, korai időpontot valószínűleg azért adták az uniós pénzügyminiszterek, hogy „valamit enyhítsenek” a döntésen. Hangsúlyozta: a kormány korábban bejelentette, hogy 100 milliárd forintot az idei költségvetésből még megtakarít, ezt valóban végre kell hajtani, emellett a strukturális átalakításokkal is előre kell haladni.

Az ING elemzője szerint a döntés „nem tűnik teljes mértékben jogosnak”, „nem lehet mondani, hogy ne törekedne a kormány arra, hogy lent tartsa a hiányt”, míg az uniós miniszterek más országokkal szemben elnézőbbnek tűnnek. Németh Dávid szerint jó esély van arra, hogy hamarosan hatályon kívül helyezzék a források részleges felfüggesztését, mivel Magyarország nincs messze attól, hogy teljesítse a minimum követelményeket.