DERKE: a finanszírozás a bankok dolga, nem az utasoké

---

Debrecen – Az embereknek nem tetszik az új vasúti pótjegy, de kifizetik, mert muszáj. A rendszerben azért akadnak oda nem illő porszemek.

---

Ahogy arról a Dehir.hu is beszámolt május 15-től pótjegyet kell váltani a sebes-, a gyors-, és a hibrid vonatokra, ami alaposan megterheli azoknak a pénztárcáját, akik rendszeresen közlekednek a vasúton. Az új rendszer hátulütőiről és a MÁV céljairól kérdeztük Jónás Zoltánt, a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület elnökét.

Dehir.hu: A minisztérium döntése nyomán gyorsvonati pótjegyet vezetnek be a vasúti vonalakon. Mi a véleménye a DERKE-nek erről az új rendszerről?

Jónás Zoltán: A gyorsvonati pótjegy önmagában egy elavult tarifaforma. A ma "sebes" vagy "gyors" jelzővel illetett vonatoknak nem az a célja, hogy többletszolgáltatást, gyorsabb eljutást nyújtsanak, ezek egyszerűen csak a vasúti közlekedési rendszer részei. Az, hogy a nagyobb távolságokra gyorsabban kell szállítani az utasokat nem extra elvárás, hanem természetes igény, enélkül életképtelen és versenyképtelen a vasút. A nagyobb távolság természetesen többe kerül, de ezt a többletet a tarifa már tartalmazza.  A sebes vagy személyvonatok közötti egyetlen különbség az, hogy más viszonylatban közlekednek, nem egymás alternatívái, hanem kiegészítik egymást. Hasonló “zónás” ütemes menetrend lett kialakítva a Budapest-Vác-Szob vasútvonalon, csak ott nem a “sebes” vonat, hanem “zónázó” vonat elnevezést kapta.

 

Dehir.hu: A MÁV azt állítja, hogy az utasoktól beszedett összegből korszerűsítenék a vasúti kocsikat. Önök szerint valóban ez a megoldása annak, hogy a vasúttársaság megfelelő minőségű szolgáltatásokat nyújthasson?

Jónás Zoltán: Az elmúlt évek megvalósulatlan ígéreteihez szokott utazóközönség joggal kezel fenntartással bármilyen ígéretet. A személykocsi felújítási program, a wi-fi ellátás mindenképpen pozitív példa, de a korszerűsítésre előre nem lehet beszedni pénzt. Az utasok nem azt a szolgáltatást szeretnék megfizetni, ami majd lesz, hanem azt, ami most van. A beruházások finanszírozása a bankok feladata, nem az utasoké. A gyorsvonati pótjegy bevezetésének valódi oka, hogy az államnak kevesebb normatív támogatást és kevesebb fogyasztói árkiegészítést kelljen kifizetnie a vasúttársaság felé. A politikailag vállalhatatlan áremelés és a kedvezményrendszer átalakítása helyett a jobban hangzó pótjegyek bevezetése mellett döntöttek.

Dehir.hu: A társaság azzal számol, hogy 800-900 millió forint bevételre tehet szert, amit a fejlesztésekre akarnak költeni. Elég ez az összeg arra, hogy eleget tegyenek az utasok elvárásainak?

Jónás Zoltán: Fejlesztésekre ez az összeg kevés, de egy-egy vonalon ebből is lehet szép eredményeket elérni, kocsikat felújítani, de egy motorvonat beszerzési ára 1 milliárd forintnál kezdődik. Összehasonlításképpen a debreceni villamosok darabja 520 millió forint.

Dehir.hu: Az utasok pontos tájékoztatása érdekében az önök számításai szerint hány vonatot érint a pótjegy bevezetése, a Debrecen-Budapest vonalon mely esetekben számíthatnak az utasok a többletköltségre?

Jónás Zoltán: A pótjegy egy kivétellel minden Budapestig közlekedő sebesvonatot érint. A helyi, regionális forgalmat lebonyolító járatok kifejezetten hátrányosan helyzetben vannak, mert a Budapest-Záhony sebesvonatok és a Cegléd-Záhony viszonylatú személyvonatok együtt biztosítják Cegléd és Záhony között az órás követési időt. Így azonban, minden második vonat pótjegyköteles.

Dehir.hu: Milyen alternatíva lehetséges az utasoknak, ha nem akarnak fizetni. Van-e egyáltalán ilyen, vagy egyszerűen csak le kell nyeljék ezt a terhet is?

Jónás Zoltán: Egyetlen lehetséges alternatíva az átszállás és a hosszabb menetidő. Aki mindenképp ki akarja kerülni a pótjegyet, annak Ceglédig személyvonattal kell utaznia, onnan pedig egy Budapesti elővárosi személyvonattal kell felmennie a fővárosig. Ez több mint 3,5 órát jelent.

Dehir.hu: Kik járnak a legrosszabbul?

Jónás Zoltán: A legrosszabbul azok az utasok járnak, akik rövidebb távon veszik igénybe a vasutat. Egy 20 kilométeres, 370 forintba kerülő jegy mellé 150 forintos gyorsvonati pótjegy kell, míg a 240 kilométer hosszú Debrecen-Budapest útra megváltott 3950 forintos jegy mellé 350 forintba kerül a pótjegy.

Dehir.hu: Mondana néhány példát a pótjeggyel kapcsolatos, sokakat bosszantó anomáliákra?

Jónás Zoltán: A Debrecenből 4 óra 14-kor induló sebesvonat is pótjegyköteles, pedig Ceglédtől Monorig is megáll minden állomáson és megállóhelyen. A Cegléd-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vonalszakaszon egyetlen apró eltérést leszámítva nincs különbség a sebes és a személyvonatok között. Sem menetidőben, sem a járművek minőségében. Az apró különbség az, hogy a sebesvonatok Apafa állomáson nem állnak meg, azonban ez nem befolyásolja a Debrecen-Nyíregyháza közötti menetidőt. Sőt, Nyíregyháza állomáson a sebes és személyvonatok közel fél órát tartózkodnak. Kisvárda-Debrecen viszonylatban a sebesvonat és az InterCity ugyanannyiba kerül, annak ellenére, hogy a sebesvonat menetideje 1 óra 49 perc, míg az InterCity 1 óra 2 perc alatt teszi meg az utat. A személyvonat 150 forinttal olcsóbb és ugyanannyi a menetideje mint a sebesvonatnak, ráadásul ugyanazokon a helyeken áll meg.

A Záhony-Debrecen viszonylatban a sebesvonat drágább az InterCity-nél, annak ellenére, hogy az előbbi menetideje 2 óra 19 perc, míg az InterCity menetideje 1 óra 19 perc. A személyvonat 150 forinttal olcsóbb a sebesvonatnál, ugyanannyi a menetideje és ugyanazokon a helyeken áll meg. A vasárnap közlekedő Zajta-Budapest közvetlen vonat is pótjegyköteles a teljes útvonalon, pedig még a Mátészalkára közlekedő Kraszna InterCity is továbbít pót- és helyjegy nélkül igénybe vehető kocsit Debrecen és Mátészalka között.