Egy bulifotó miatt bukhatjuk az állást

---

Mutasd a profilod, megmondom, jöhetsz-e állásinterjúra! – ez az új jelmondat a munkáltatók körében. A közösségi portálokra feltöltött bulifotók miatt akár le is csúszhatunk egy kiszemelt állásról. Megmondjuk, mire érdemes figyelni.

---

A munkaadók és a fejvadászok többsége használja a közösségi oldalakat, így például az Iwiwet és a Facebookot a munkavállalók kiválasztásakor – ez derül ki a felmérésekből. Amerikában a HR-szakemberek 73%-a vallotta be, hogy a toborzás során ezeken az oldalakon is utánanéznek a jelentkezőknek. Ennél is megdöbbentőbb, hogy az emberek viszont úgy gondolják, a közösségi portálokon létrehozott profiljuknak, az oda feltöltött képeknek semmilyen szerepe nem lehet az állásvadászat során. Mindössze minden nyolcadik megkérdezett vélte úgy, hogy a leendő munkaadók bizony rájuk keresnek ezeken az online szociális hálózatépítő oldalakon.

Aligha hihetjük, hogy ha ez az arány Amerikában, más a helyzet Magyarországon. A Dehir.hu több cég személyzetisét megkereste, de legtöbben nem akartak nyilatkozni. Egy debreceni fejvadász cég HR-ese viszont - a téma érzékenységére tekintettel nevét nem vállalva - elmondta, hogy bizony itthon is használják a munkaadók a közösségi portálokat.

– Természetesen először az önéletrajzot és a motivációs levelet olvassuk el, de utána nem árt a bájos pofik, öltönyös képek és a szakmai tapasztalatok hosszú sora mögé nézni – magyarázta a szakember. – Nincs annyi időnk, hogy mindenkit „lecsekkoljunk”, de a kiválasztási folyamat utolsó egy-két körében már tudjuk a jelentkezőkről, hogy általában melyik portálon élnek online közösségi életet. Hiba lenne azt gondolni, hogy ma Magyarországon nem hódítanak az online kapcsolati hálók, a „social networking”. Azt elmondhatjuk, hogy a munkaadói oldal elég egyértelműen és következetesen használja a digitális médiát a jelentkezők értékeléséhez. A munkavállalóknak ezért azt tanácsolnám, hogy ne becsüljék alá online közösségi életük potenciális hatásait! – tette hozzá.

Aki tehát állást keres, annak érdemes „letisztítania” a profilját minden közösségi oldalon, ahová regisztrált. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden magánjellegű képet le kell onnan törölni, de az olyanokat, melyek rossz képet festenek rólunk, mindenképp érdemes eltávolítani. Ezen túl érdemes kilépni a „Nagy Piások” klubjából és az ’Ezt csinálom, mikor dolgozom’ rovatba sem túl bölcs dolog azt írni, hogy „unatkozom és egész nap internetezgetek”. Arra is érdemes figyelni, hogy egyes közösségi portálokon (ilyen például a Facebook) nem csak azok a fotók jelennek meg a profil oldalunkon, melyeket mi töltünk fel, hanem azok is, melyeket az ismerőseink raknak saját galériáikba, de azon bejelölnek minket is. A nem kívánatos képeken ezt a bejelölést eltüntethetjük, így a fotó nem lesz ott a mi profilunknál sem.

Egyre több adatvédelmi szakember hangsúlyozza, hogy legalábbis aggályos, ha a leendő munkáltatók a közösségi portálon ellenőrzik le a jelentkezőket, hiszen azokat a profilokat nem ebből a célból hozták létre. Több országban – így például Angliában és Németországban – a közelmúltban a törvényi tiltásról döntöttek, az azonban kérdés, hogyan fogja bizonyítani az elutasított álláskereső, hogy egy Facebookra feltöltött pikáns bulifotója miatt nem kapta meg a kiszemelt munkát.