Életfogytig tartó büntetést kért az ügyész a romák elleni támadások fő vádlottjaira

---

Budapest - Indítványozták, hogy a három vádlott esetében a bíróság zárja ki ítéletében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét.

---

Életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását kérte az ügyész a romák elleni támadásokkal vádolt négy férfi közül háromra a Budapest Környéki Törvényszéken szerdán.

Az életfogytig tartó büntetés kiszabását az elsőrendű vádlott K. Árpádra, testvérére, a másodrendű vádlott K. Istvánra és a harmadrendű P. Zsoltra kérte az ügyész a romák elleni hat halálos áldozatot követelő, 2008-ban és 2009-ben elkövetett fegyveres és Molotov-koktélos támadások miatt.

Szabó Zsolt indítványozta, hogy a három vádlott esetében a bíróság zárja ki ítéletében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. Ez tényleges életfogytiglani szabadságvesztést jelent.

Az ügyész a negyedrendű vádlottra, Cs. Istvánra a büntetési tétel felső határához közelítő fegyházbüntetést kért. Ez elérheti a 15 éves szabadságvesztést - mondta az egyik sértett jogi képviselője.

Szabó Zsolt vádbeszédében elmondta, hogy a támadássorozat során megfigyelhető volt egyfajta "fejlődés": hatékonyabbá és kíméletlenebbé vált a bűncselekmények végrehajtása, az elkövetők egyre elszántabbak lettek.

Az ügyész a vádiratban feltüntetett eredeti jogi minősítést, az előre kiterveltséget az első-, a másod- és a harmadrendű vádlottra vonatkozóan részben előre kiterveltre módosította.

Szólt arról is, a vádlottak cselekményeit a "speciális célzat" hiányában nem lehet terrorcselekménynek tekinteni. A bűnszervezet kérdésével kapcsolatban közölte: nem állapítható meg, hogy bűncselekmények céljára szerveződött volna a három vádlott. Az első- és másodrendű vádlott édestestvérek, a harmadrendű vádlott, P. Zsolt pedig fiatal kora óta barátságban állt K. Istvánnal. Hármójuk kapcsolata tehát adottság volt, nem igényelt szervező munkát, a csoportjukra jellemző tulajdonságok nem felelnek meg a bűnszervezet törvényi követelményeinek - mondta.

Szabó Zsolt vádbeszédében hangsúlyozta: meggyőzően bizonyítani lehet, hogy a vádlottak követték el a bűncselekmény-sorozatot.

Az ügyész indítványozta, hogy a bíróság mondja ki bűnösnek K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot részben előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés büntettében, továbbá fegyveresen és csoportosan elkövetett rablás, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés büntettében.

Cs. István esetében azt kérte az ügyész, hogy előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberölés büntettében mondja ki bűnösnek a vádlottat mint bűnsegédet.

Szabó Zsolt a vádlottakat jellemezve azt mondta, hogy K. Árpád esetében a cselekmények véghezvitelénél mutatkozó átgondolt, hidegvérű, kitartó magatartás személyiségének kimagasló társadalomra veszélyességét jelzi. Az elsőrendű vádlottat narcisztikus, érzékeny és gyanakvó személyiségként írta le. Nem találhatók meg a személyiségében markánsan a pszichopatákra jellemző vonások, de vannak olyan személyiségjegyei, amelyek a kriminalisztikai profilalkotás elmélete szerint típusosak a sorozatgyilkosságot elkövetőkre - tette hozzá.

K. István az ügyész szerint a bűncselekmények végrehajtása során egyre inkább kíméletlenné és érzéketlenné vált. Meghatározó személyiségjegyei között sorolta fel az érzelmi éretlenséget, a sodorhatóságot és az indulatvezérelt magatartást. K. István antiszociális személyiség - jelentette ki.

Szavai szerint P. Zsoltot a bűncselekmények elkövetésekor az érzelemmentes, agresszív és gátlástalan fellépés jellemezte. Őt is antiszociálisnak mondta az ügyész, és mint fogalmazott, a férfi "személyes kapcsolatai sikertelenségét az eszmékhez, ideákhoz való hűséges kötödéssel ellensúlyozta".

Cs. Istvánról azt mondta az ügyész, hogy éretlen, labilis személyiségtípus, alacsony kudarctoleranciája miatt hajlamos az indulatkitörésre, szélsőséges hangulatváltozásokra.

Szabó Zsolt kijelentette: a személyiségjegyeikben mutatkozó szélsőségek, torzulások egyik vádlott esetében sem érték el a betegség szintű személyiségzavart, beszámítási képességük más okból sem volt korlátozott.

Az ügyész vádbeszédében a rasszista indíték mellett kitért arra is, hogy a vádlottak a bűncselekmény-sorozattal "megtorlásra" készültek az igazságszolgáltatás általuk vélt gyengesége miatt, "önjelölt rendcsinálói szerepkörre törekedtek". Azt mondta: "a rasszista indítékkal elkövetett bűncselekmények sohasem légüres térben következnek be, hanem a társadalom szélesebb rétegeit átható előítéletek erőszakos megnyilvánulásai". Két vádlott vallomásaiból megállapítható, hogy az úgynevezett "cigánybűnözéssel" szembeni fellépéssel érvelve adtak felmentést maguknak a mindenkire érvényes normák betartása alól.

Az ügyész szerint büntetőügy koronatanújának számító F.-né Ny. Éva, aki munkáltatója volt a vádlottaknak, és K. Árpád barátnője volt, tisztában lehetett azzal, hogy miket tárolnak az általa vezetett klubban, de ez aggálytalanul nem bizonyítható. Az sem bizonyítható egyértelműen, hogy a nő tudott K. Árpád és társai bűnös tevékenységéről - mondta Szabó Zsolt.

Az ügyész vádbeszéde után a sértetti képviselők kaptak szót, akik egyebek mellett beszéltek a nyomozóhatóságok által elkövetett hibákról, valamint a társadalom felelősségéről is.

A per pénteken folytatódik.

A vád szerint a négy férfi kilenc településen támadt romákra fegyverekkel és gyújtópalackokkal, és hat ember halálát okozta, továbbá a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések is a számlájukra írható.