Évente 2500 bejelentést kapnak a tűzszerészek

---

Budapest – Évente átlagosan 2500 bejelentést kapnak a honvédség tűzszerészei, naponta hat-nyolc feladatot is ellátnak a katonák – mondta Benkő Tibor vezérkari főnök szerdán az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós ezred fővárosi hadikikötőjében tartott bejáráson.

---

A vezérezredes elmondta: 2010-ben 2100 bejelentést kaptak a tűzszerészek, tavaly 2700-at. Jelenleg egy 150 hektáros területet mentesítenek robbanószerektől a szakemberek, de még hátravan mintegy 7000 hektárnyi terület, amely átvizsgálásra vár az országban. 2008 óta kutyákat is képeznek bombakeresési feladatokra, ez idő alatt hat állatot veszítettek el, többségüket Afganisztánban – fűzte hozzá.

Benkő Tibor hangsúlyozta: a tűzszerészek munkája veszélyes, és pszichikailag is kimerítő.  A szakemberek nemcsak bombákat hatástalanítanak, hanem a vizeken is járőröznek. Nemrégiben az óbudai napokon mentettek ki több felnőttet és gyermeket a Dunából, amikor azok kenuja felborult; a kimentettek egy része nem viselt mentőmellényt, és volt olyan is, aki nem tudott úszni.

Szilágyi Zsolt alezredes, az alakulat megbízott parancsnoka az újságíróknak elmondta, hogy jelenleg mindössze 18 első osztályú tűzszerész dolgozik a honvédségnél, a feladatok száma pedig évről évre növekszik, elsősorban a nagyberuházások, a mélyépítések és a kiterjedt földmunkák miatt.

A bejelentések 8-10 százaléka bizonyul hamisnak, vagyis nem robbanószerkezetet találnak a megjelölt helyen. A munkájukat nehezítő tényezőnek nevezte, hogy az állampolgárok gyakran nem hagyják el időben a bomba miatt lezárt területeket. Ez aztán további problémákat okoz, hiszen az is csak később tud visszatérni, aki idejében elhagyta otthonát.

A legtöbb robbanótestet Budapest, Győr és Debrecen, illetve a nagyobb ipari körzetek környékén találni. A legnagyobb bomba, egy egytonnás test a fővárosban, a Rákóczi híd mellett került elő – tette hozzá.

Az MTI kérdésére az alezredes elmondta: minden robbanótestet egyediként kezelnek a tűzszerészek, mert attól függően, hogy milyen közegben találták meg, illetve, hogy mióta fekszik ott, más-más sérülések keletkezhettek a burkolaton. Ebből a szempontból a vízbe esett bombák a legveszélyesebbek, mert ha a víz befolyik a testbe, akár egy apró mozdulattól is felrobbanhat.

A második világháborúban ledobott bombák még mindig veszélyesek, és kicsi a valószínűsége, hogy hatástalanítás nélkül is ártalmatlanná váljanak az idő előrehaladtával. Az alezredes hozzátette: olyan is előfordult, hogy egy bomba burkolata kívülről teljesen korrodálódott, de belül még a gépzsír is folyékony és jó állapotban volt. Taposóaknákat Magyarországon nem már találni, mert azokat a háború után felszedték – fűzte hozzá.