Három eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság

---

Strasbourg – Úgy döntött az Európai Bizottság, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen – jelentette be José Manuel Barroso elnök kedden Strasbourgban.

---

Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítottak.

Döntött a biztosi testület arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban.

Barroso jelezte egyúttal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök január 24-én Brüsszelbe látogat. Tárgyalásaikon az említett témákról esik majd szó - fűzte hozzá. Mint megjegyezte, a bizottság remélte, hogy Magyarország végrehajtja a szükséges változtatásokat, eddig azonban ez nem történt meg.

José Manuel Barroso hangsúlyozta: szeretnék elkerülni, hogy a kételynek akár a leghalványabb árnyéka vetüljön arra, hogy "az európai család egyik kulcsállamaként" Magyarország teljes mértékben tiszteletben tartja a demokratikus elveket és értékeket.

A bizottság - tette hozzá - eltökélt abban, hogy biztosítsa az uniós joganyag betűjének és szellemének tiszteletben tartását minden EU-tagállamban. Minél gyorsabban megoldódik a helyzet, annál jobb - szögezte le Barroso.

Magyarországnak egy hónapja van arra, hogy válaszoljon azokra a bizottsági aggályokra, amelyeket a kötelezettségszegési eljárások megindítását közlő levelek tartalmaznak - derült ki a Barroso-nyilatkozat elhangzását követően kiadott közleményből. Ez a határidő a fele a szokásosnak, az ilyen jellegű hivatalos értesítések ugyanis rendszerint két hónapot adnak az érintett tagállamnak.

Név nélkül nyilatkozó európai bizottsági forrás elmondta: a magyar kormány az egy hónap alatt változtathat a törvényeken, és így összhangba hozhatja saját jogrendszerét az EU-joggal, vagy pedig válaszlevélben fejti ki álláspontját a brüsszeli bizottságnak. Ez utóbbi esetben, ha a válasz nem elégíti ki az uniós testületet, az ír egy második levelet is, amelyben újabb érvekkel támasztja alá véleményét. Ebben a második levélben a bizottság újabb válaszadási határidőt tűz ki. Ha a kötelezettségszegési eljárás alá vont ország ennek leteltével sem számol be kielégítő lépésekről, akkor a brüsszeli végrehajtó testület a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz utalhatja az ügyeket.

Az említett európai bizottsági forrás úgy vélekedett: ha a bírósági szakaszt megelőzően nem születik megoldás, akkor a különböző várható határidők fényében reális, hogy a kérdésben még az idén eljussanak a bírósági beadványig. A kötelezettségszegési eljárás célja azonban - tette hozzá az uniós illetékes - nem valamely tagország megbüntetése, hanem az uniós jog érvényesítése.

A jegybankok függetlenségét az uniós alapszerződés 130. cikke írja elő. A bizottság a magyar jegybanktörvényben több olyan pontot lát, amely értelmezése szerint sérti ezt az uniós függetlenségi követelményt.

A bírói tevékenység felső korhatárát illetően az Európai Bizottság jogi szolgálata - a korhatár 70 évről 62 évre történt leszállításában - azzal az uniós irányelvvel való magyar ütközést véli felfedezni, amely az életkoron alapuló diszkriminációt tiltja. Ez utóbbi tekintetben arra a felvetésre, hogy Magyarországon a 62 év az általános nyugdíjkorhatár, az uniós illetékes azt válaszolta, hogy az csak a nyugdíjazást lehetővé tevő előírás, a bírákat viszont megfosztják attól a lehetőségtől, hogy bíróként tovább dolgozzanak

A bírói függetlenséggel kapcsolatban az Európai Bizottság azért intézett kérdéseket Magyarországhoz, mert nincs elég információja olyan kételyek eloszlatásához, amelyek egyfelől a bírói szervezetrendszer irányításával, a bírák kinevezési jogkörének telepítésével, illetve a volt legfelsőbb bírósági elnök megbízatásának az eredeti mandátum lejárta előtti megszűnésével függnek össze.

A név nélkül nyilatkozó európai bizottsági illetékes elmondta: a jegybanktörvény miatti kötelezettségszegési eljárás megindításáról szóló levél nem szól arról, hogy ez a kérdés közvetlen kapcsolatban állna a Magyarország által igényelt hitelmegállapodással. Hozzátette azonban: két különböző jogi eljárásról van szó: ami most megindult, az a kötelezettségszegési eljárás, és ettől függetlenül indulhat majd meg a hitelfeltételek kidolgozása, ahol nem kizárt a hitel összekapcsolása a jegybanktörvény ügyének rendeződésével.

Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke ezzel kapcsolatban külön írásos nyilatkozatot tett, és abban leszögezte: a központi bank függetlenségét minden EU-tagországi kormánynak tiszteletben kell tartania, az új magyar jegybanktörvény bizonyos előírásai pedig szerinte sértik ezt az elvet.

"Sürgetem a magyar kormányt, hogy biztosítsa a központi bank teljes függetlenségét. Ez magában foglalja valamennyi releváns jogszabály felülvizsgálatát, beleértve az Alkotmányét is. Ezzel foglalkozni kell (angolul: "this needs to be addressed"), mielőtt hivatalos tárgyalásokat kezdhetünk a kért EU-IMF pénzügyi támogatásról" - hangsúlyozta Rehn.

Brüsszel egyik érve ezzel kapcsolatban az, hogy egy magyar alkotmányos előírás szabályozza a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyeleti hatóság lehetséges összeolvadását, ami ugyan önmagában nem jelentene problémát, de az MNB-elnök az új struktúrában egyszerű alelnökké válna, ami befolyásolná a függetlenségét.

Kovács Zoltán: politikai helyett jogi jellegű vita jön

A magyar kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint az egyes magyar jogszabályokat érintő európai vita a politikai tartalom helyett végre a jogi, technikai részletekről szól majd a folytatásban.

Kovács Zoltán ezt azután nyilatkozta Strasbourgban újságíróknak, hogy az Európai Bizottság kedden úgy döntött: három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen.

„Tudomásul vesszük az Európai Bizottság döntését, és örülünk, hogy a vita végre arra a szintre kerül, ahová tartozik” – mondta az államtitkár, majd úgy fogalmazott, hogy „a fűtött politikai vita” helyett most már egy olyan, a technikai, jogi részleteket illető vitát lehet folytatni, amellyel az EU által felvetett kérdéseket „a lehető leggyorsabban, a legteljesebben és a legmegnyugtatóbb módon” tudják kezelni, megoldani.

Szavai szerint látható, bizonyos erők azon munkálkodnak, hogy a jogi és technikai érveket ütköztető vita helyett az Európai Parlamentben és más fórumokon is olyan politikai vitát gerjesszenek, amely „senkinek nem érdeke”.

Arra a felvetésre, hogy Magyarországnak egy hónapja van a bizottsági aggályokra való válaszadásra, Kovács Zoltán úgy reagált: még nem ismerik a bizottság írásos érvelését, és nem tudják annak pontos indoklását, miért egy hónap áll rendelkezésre. Az egy hónapos határidő a fele a szokásosnak, az ilyen jellegű hivatalos értesítések ugyanis rendszerint két hónapot adnak az érintett tagállamnak.

Kovács Zoltán közölte azt is: az Európai Bizottság jogi álláspontjának megismerése és a magyar állásfoglalás megismertetése azon magyar tárcák szakembereinek a feladata, amelyekhez az adott terület tartozik.

Külföldi újságírók kérdéseire válaszolva a kommunikációs államtitkár azt mondta, politikai erők gerjesztenek vitát, mert Magyarországon és az EU-ban is húzódik egy politikai választóvonal azok között, akiknek érdeke a politikai vita, illetve akik ehelyett azt mondják, hogy az egész kérdést a jogi, technikai részletek egyeztetésének szintjén kell kezelni.

Magyarországnak és a magyar kormánynak nincs szégyenkeznivalója – jelentette ki, megjegyezve, hogy több mint 700 kötelezettségszegési eljárás van jelenleg is folyamatban az unióban: Magyarország ellen eddig 14 volt, a mostani hárommal pedig ez a szám 17 lett, ám az ország még így is igencsak az alján szerepel annak a listának, amely az egyes tagállamok ellen folyó eljárások számát mutatja. „Semmiféle különlegességről nincs szó” – zárta szavait Kovács Zoltán.

A kötelezettségszegési eljárások egyike – mint azt José Manuel Barroso bizottsági elnök Strasbourgban bejelentette – a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítanak. Döntött a biztosi testület arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban.

Barroso jelezte egyúttal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök január 24-én Brüsszelbe látogat. Tárgyalásaikon az említett témákról esik majd szó – fűzte hozzá. Mint megjegyezte, a bizottság remélte, hogy Magyarország végrehajtja a szükséges változtatásokat, eddig azonban ez nem történt meg.