Hatósági áras lehet a jövőben a víz is

---

Nagyobb állami szerepvállalás, kevesebb szolgáltató, hatósági ármegállapítás – ezek a legfontosabb elemei az új vízi közmű törvény koncepciójának. A kormány tervei szerint a jelenlegi 400-ról kevesebb, mint a tizedére csökkentenék a vízszolgáltatók számát, a megmaradó cégeket az állam felügyelné. A díjakat is központilag határoznák meg. Minderről a környezetügyért felelős államtitkár beszélt szerdán Balmazújvárosban.

---

35 éve építették a medencéket, mégis a legkorszerűbb technológiával tisztítják a Keleti-főcsatorna vizét a Tiszamenti Regionális Vízművek balmazújvárosi telepén. A létesítmény napi 40 ezer köbméter víz tisztítására lenne alkalmas, ennek mindössze harmadát használják ki.

- A Keleti-főcsatorna alapmű kihasználtsága jelenleg 30 százalékos, ami azt jelenti, hogy napi 11-12 ezer köbméteres kapacitással működik – tájékoztatott Rácz Attila, a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. vezérigazgatója.

A szakemberek szerint túlságosan fel van szabdalva a vízágazat, ezért történhet meg az, hogy a legnagyobb régiós víziközművek kihasználatlanul működnek. A kormány szándéka szerint drasztikusan csökkentenék a vízszolgáltatók számát, a jelenlegi 400-ról 30-35-re. Erről és a vízágazat új koncepciójáról Illés Zoltán államtitkár beszélt szerdán Balmazújvárosban. A jövőben erősebb lenne az állam szerepe a vízügyben. Nemcsak a struktúrát, az árakat is módosítanák, például központilag határoznák meg a vízdíjakat.

- Ha így elfogadják a javaslatot, akkor egy tartományt határoz meg a kormány, illetve a vidékfejlesztési miniszter. Ebben a tól-ig sávban mondja meg az önkormányzat, figyelembe véve a helyi adottságokat, hogy mennyi legyen a vízdíj – magyarázta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Illés Zoltán elmondta: az állam jobban beleszólhat majd az árvíz és belvíz elleni védekezésbe is. A víziközmű törvény két-három héten belül a kormány elé kerülhet és még a tavaszi ülésszakban elfogadhatja a parlament.