Kiderült, mennyi lesz a magyar nyugdíjkorhatár 2022-ben

---

Budapest - Nem változik 2013-tól a járandóság összege és adómentesek maradnak a nyugdíjak, de a jövőben emelkedik a korhatár.

---

A keddi kormánypárti parlamenti felszólalások szerint nem csökkennek a nyugdíjak és nem is kell adózni a járadék után. A jogszabályt előterjesztőként ismertető Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) államtitkára elmondta, hogy a nyugdíjakat nem fogják megadóztatni, azoknak nem csökken majd az összege.

De nem ez volt az egyetlen bejelentés a nap folyamán; a kabinet célja, hogy több dolgozó, és így több járulékfizető legyen - ezzel biztosítva a rendszer fenntartását.

Az Emmi államtitkára az m1 Az Este című műsorában azt mondta: 1997-ben az akkori szocialista-szabaddemokrata kormány hozott egy törvényt, amely szerint 2013-tól bruttó számokból kell kiszámítani a nyugdíjat, ennek pedig következménye lett volna a nyugdíjak adóztatása. Mint mondta, ezt a szabályt azért kellett eltörölni, hogy ne adóztassák meg az időskori ellátást, valamint azért, hogy akiknek már nyugdíjuk van, azoknak ugyanaz maradjon a járandóság kiszámítása.

Az MSZP szerint azonban azért kellett most módosítani a törvényt, mert a párt szerint sok szabály okafogyottá vált. A szocialisták úgy fogalmaztak: a Fidesz szétverte a magán-nyugdíjpénztári rendszert, valamint megszüntettek bizonyos jogosultságokat. Erre reagálva az államtitkár kifejtette: sehol a világon nem volt ilyen típusú kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer, mint Magyarországon.

Szerinte ez a rendszer azt jelentette, hogy az állam beszedte a pénzt, nyilvántartotta azt, a pénzügyi szervezetek pedig "nagyon jól jártak", aminek következményeképpen évente több százmilliárd forinttal kellett kiegészíteni a nyugdíjkasszát a költségvetésnek. Ha ez a rendszer fennmarad, akkor az 450 milliárd hiányt jelentene idén a költségvetésből - fejtette ki az államtitkár.

Hozzátette: választható volt a nyugdíjrendszerbe való visszatérés, és szerinte a szocialisták voltak azok, akik kötelezően "betessékeltek" egy bizonyos korosztályt a rendszerbe. Kiemelte azt is, hogy alig 100 ezer fő maradt a kötelező nyugdíjrendszerben, ezzel pedig szerinte az emberek azt jelezték, nem kérnek többet ebből a rendszerből.

Új nyugdíjrendszer-koncepciót bocsátott vitára a nemzetgazdasági minisztérium, amely egyes elemzések szerin rendkívül hátrányosan érint bizonyos rétegeket, így a gyermekteleneket, egy gyermekeseket.

Soltész Miklós szerint a koncepció jelenleg csupán egy olyan vitaanyag, amelyet a minisztérium megbízásából készítették kutatók és civilszervezetek.

Kiemelte: a koncepció nem épül be a nyugdíjrendszerbe, mert a járadék megtartásához, kifizetéséhez és a fenntartásához szükséges lépéseket a kormány megtette, a ma tárgyalt módosítóval pedig lezárul a módosítások sora. „Ez a koncepció arra tett mindössze javaslatot, hogy, azok, akik gyermekeket vállalnak, pozitív elbírálás alá kerüljenek a nyugdíjrendszerben” - hangsúlyozta Soltész Miklós.

Mint hangsúlyozta, a mostani változtatásra azért is volt szükség, mert például a minimálbéren élő, és 25 szolgálati időt szerzett dolgozóknak évente 40 ezer forinttal lett volna kevesebb a nyugdíjuk. A rokkantnyugdíj-rendszer átalakításával, valamint a korai nyugdíjak átalakításával Soltész Miklós szerint a kormány megtette azokat a lépéseket, amelynek eredményeképpen jóval kevesebb lesz azoknak a száma, akik a nyugdíjkorhatár előtt kerülnek valamilyen ellátás keretébe, így a nyugdíjkassza kiszámítható és fenntartható lesz.

A születéskor várható élettartam növekedése miatt "sürgető szükség" van arra, hogy a kormányok fokozatosan emeljék a nyugdíjkorhatárt, és a rendszer fenntarthatósága érdekében szélesítsék az öngondoskodás körét - olvasható a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetének (OECD) hétfőn ismertetett jelentésében.

Erre reagálva Soltész Miklós azt mondta: több ország már korábban elkezdte felemelni a nyugdíjkorhatárt. Mint mondta szervezet szerint 50 év múlva a várható élettartam 7 évenként 1 évvel növekszik, így tehát a most megszületendő gyermekekről van szó. Az államtitkár szerint az OECD ezzel a kijelentéssel nem azokra az országokra célzott, ahol 62-ről 65-re emelkedik a nyugdíjkorhatár, mint Magyarországon.

Az átalakítások - tette hozzá - azt mutatják a fiatalabb korosztálynak, hogy nem csak kötelesség, hanem érdemes is befizetni a nyugdíjat. „Lesz nyugdíj, tehát 20 év múlva is fenntartható lesz a rendszer” – hangsúlyozta az államtitkár.

Hozzátette: 2022-ig az 1957-ben születettek már 65 évesen mennek nyugdíjba. A nyugdíjkorhatár emelése az 1952-ben születetteknél kezdődik és félévenként ugrik majd.