Kósa Lajos: Cigány őrsereget sem lehet szervezni

---

Budapest – Kósa Lajos szerint a Btk. szigorítása nem csupán a kisebbséget, hanem a többséget is védi, így például cigány őrsereget sem lehet szervezni. A politikus abban bízik, a bírók jól értékelik majd a helyzeteket, különben „végünk van”.

---

Hétfőn az Országgyűlés az úgynevezett „egyenruhás bűnözés” megjelenése miatt módosította a büntető törvénykönyvet. Az elfogadott indítvány szerint a jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely riadalmat kelthet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban. A képviselők a döntéssel az olyan félkatonai szervezeteket szeretnék háttérbe szorítani, mint például a Véderő, de a Hajdúhadházon demonstráló Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjait is érheti retorzió, mivel ők több helyen nem működnek együtt a település vezetésével vagy a rendőrséggel – márpedig a törvény ezt követeli meg.

„A Btk. szigorítása annak szab gátat, hogy ne lehessen olyan önkéntes szervezetekkel, mint a Véderő vagy a Betyársereg riadalmat kelteni, akár a cigányok között, akár mások között. Ez ugyanis nem vezet sehová, ez csak olaj a tűzre” - mondta kedden Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Fidesz ügyvezető alelnöke a TV2 reggeli műsorában.

Arra felvetésre, hogy az emberek sok helyen nem bíznak a rendőrökben, vagy nem elég a rendőri erő a közbiztonság fenntartásához, Kósa Lajos azt válaszolta, hogy az alternatív megoldás a polgárőrség. Ehhez azonban meg kell felelni a jogszabályoknak. „Nem lehet csak úgy polgárőrködni, hogy valaki elkezd járőrözni az utcán. Annak szervezeti formában kell történnie, a rendőrséggel és a helyi önkormányzattal együtt kell működni. Ami például Gyöngyöspatán történt, az a legkevésbé arra irányult, hogy javuljon a településen a közbiztonság, hanem inkább arról szólt, hogy egyesek káoszt akartak teremteni” – hangsúlyozta Kósa Lajos, aki azt is hozzátette, hogy azokat is büntetni kell a törvényi módosítás nyomán, akik polgárőrként a rendőrök jogait (például az igazoltatás) gyakorolják.

A debreceni polgármester szerint ez a törvényi módosítás nem csupán a kisebbséget, hanem a többséget is védi, így például „cigány őrsereget sem lehet szervezni”.

Elképzelhető, hogy a jövőben a félkatonai szervezetek tagjai a gyülekezési jogukra hivatkozva próbálják majd kikerülni a törvényt. Erre Kósa Lajos azt mondta, ez annyira életszerű, mint amikor a malactolvaj azzal védekezik, hogy ő csak egy madzagot fog. Hogy a végén ott egy malac, arról ő nem tehet. A politikus bízik abban, hogy a magyar bírók jól értékelik majd ezeket a helyzeteket, különben – ahogy fogalmazott - „végünk van”.

Az MSZP-s Bárándi Gergely hétfőn azt mondta, hogy a szocialisták ugyan megszavazták a törvény szigorítását, de pontosabban körül kellett volna írni a jogellenes magatartást, hogy a bíróságok a rendőröktől a jogellenesen fellépőket meg tudják különböztetni.

Kósa erre úgy reagált, hogy szerinte egyértelműen meg lehet különböztetni a rendőröket a Betyárseregtől, Bárándi Gergely pedig csak „kukacoskodik”.

A műsorban szó esett arról is, hogy a következő 2-3 hétben a 16 éven felüli magyaroknak, 8 millió embernek küld ki a kormány kérdőívet a szociális konzultáció keretében. Az állampolgároknak küldött levelében Orbán Viktor 10 kérdést tesz fel, amelyeket a mindennapi életünk szempontjából a legfontosabbnak tart.

Kósa Lajos azt mondta, ha ugyanannyi kérdőív – azaz 1 millió – visszaérkezik, mint az alkotmányozási konzultáció során, akkor ő már elégedett lesz. A kitöltött íveket június 15-éig várják vissza, s június 30-ától már ismertetik az eredményeket, a későbbiek során pedig az elveket igyekeznek átültetni a gyakorlatba.

A Fidesz alelnöke azt is hozzátette, hogy természetesen a kormány mérlegelési joga még megmarad. „Ha most azt kérdeznénk, hogy legyen-e Magyarországon halálbüntetés, biztosan arra jönne több szavazat, hogy legyen. Ennek ellenére Magyarországon nem lesz halálbüntetés” – zárta a beszélgetést Kósa Lajos.