Kulturális örökség napjai: átadták az újjáépült Lovardát a budai Várban

---

Budapest - A rendezvénysorozaton szombaton és vasárnap 220 helyszín nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, közte több olyan, amely máskor nem látogatható.

---

Ünnepélyes keretek között átadták az újjáépült Lovardát a Budavári Palotanegyedben, a kulturális örökség napjai rendezvénysorozat országos megnyitóján, amelyen bejelentették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének új elemeit is.

A megújult budai Lovarda - Fotó: Nemzeti Hauszmann Program

Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos felidézte, hogy a Hauszmann Alajos tervezte és a kor legjobb mesterei által kivitelezett, eredeti Királyi Lovarda 1901-től csaknem fél évszázadon át volt a Budavári Palota dísze. A világháború pusztításai azonban a Lovardát sem kímélték.

A hiteles rekonstrukció hűen követte a századfordulós terveket, de a Lovardát belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel,

az épület így Budapest legkorszerűbb és legelegánsabb rendezvényközpontjaként nyílhat meg.

Az újjászületett Lovarda épületét a kulturális örökség napjain, szombaton és vasárnap a nagyközönség is ingyenesen megtekintheti, de a Hauszmann paripái című vezetett séta októberi alkalmain is ingyenesen látogatható.

Korzenszky Tamás, a programsorozatot szervező Lechner Tudásközpont kulturális örökségvédelmi igazgatója köszöntőjében felemelőnek nevezte, hogy a kulturális örökség napjai nyitóeseményét a hiteles történelmi rekonstrukció eredményeként újjáépült lovardában ünnepelhetik.

Mint mondta, az Európa szerte népszerű eseménysorozat történelmi épületek és helyek bejárásával, tematikus vezetett sétákkal, tudományos előadásokkal és változatos kísérőprogramokkal hozza közelebb a társadalomhoz épített örökségeit, műemlékeit.
 
Olyan műemlékek, intézmények, múzeumok, különleges helyszínek is megnyitják kapuikat, amelyek az év többi részében nem, vagy csak korlátozottan látogathatóak - tette hozzá. Ezek között

szakvezetéssel várják a látogatókat például a Sándor-palotában, az Országházban, a Belügyminisztériumban, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, a Központi Statisztikai Hivatalban, valamint a Pesti Vigadó épületében is.

A vidéki helyszíneken is számos program várja a látogatókat, megnyitja kapui a látogatók előtt például az Egri Érseki Palota, a pécsi Idrisz Baba türbéje is. Emellett városházák, könyvtárak, tájházak, múzeumok várják vezetett sétákkal a látogatókat. A hétvégi rendezvény az önkéntességre épül és ingyenesen látogatható.

Janó Márk, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára felidézte, hogy az egyedülálló kezdeményezés 1984-ben indult útjára Franciaországban. Mint mondta, az esemény ráirányítja a figyelmet kulturális örökségünk sokszínűségére, az épített környezet értékeire, megőrzésének fontosságára.

Elmondta, hogy a rendezvénysorozaton szombaton és vasárnap 220 helyszín nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, közte több olyan, amely máskor nem látogatható. Az érdeklődők 140 féle tematikus sétára jelentkezhetnek, a szervezők több mint 130 féle kapcsolódó kulturális programmal készülnek - tette hozzá.
 
 A programsorozatot Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, az esemény fővédnöke nyitotta meg.

 A hagyományok szerint a rendezvénysorozat országos megnyitóján jelentették be a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének új elemeit is. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatója az ünnepségen elmondta, hogy idén a bajai halászléfőzés, a Békés megyei szűcshímzés élő hagyománya és a magyarországi üvegművesség került be a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe, a jó megőrzési gyakorlatok regisztere a Hagyományok Házában zajló a "Magyar népmese-hagyományos mesemondás" tanfolyam módszertanának gyakorlatával bővült.

 A szellemi kulturális örökség jegyzékébe való felvételt kihirdető dokumentumokat Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere adta át ünnepélyes keretek között a 2020-as és 2021-es díjazottnak.

 A miniszter a szellemi kulturális örökségről szólva Szent István történelmi érdemeiről, jelentőségéről és örökségéről beszélt. Szavai szerint a hit volt az egyik tényező, amely miatt Magyarország fennmaradt.
 
 A miniszter hozzáfűzte: a magyar népi művészetnek, amely rendkívüli tisztaságú, a kölcsönhatások eredményeként olyan minősége jött létre a idők során, amellyel a világ egyetemes kultúrájának szerves részévé vált.

 "Mint a búvópatak, úgy jön a felszínre egy-egy ősi motívum, ősi mozdulat és ebből tevődik össze mindaz, amit magyar szellemi örökségnek nevezünk, és ebből következik a magyar kultúra is" - hangsúlyozta.

 A magyar magas kultúra azért hódította meg a világot, mert a népi kultúrából eredt és ennek megőrzése mindnyájunk feladata - hangsúlyozta az ünnepségen a miniszter.