Lassan kiderül, mennyi nyugdíjra számíthatnak a Ratkó-gyerekek

---

Budapest - Az 1955-59 között született korosztály négyszázezres tábora számára most kell megindítani az egyéni szolgálati idő megállapítására vonatkozó eljárást.

---

Csaknem hatvanezer esetben már lezárta a nyugdíj folyósításához szükséges egyéni szolgálati idő megállapítására vonatkozó eljárást a Ratkó-korszakban születettek körében az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság – közölte a hivatal a Napi Gazdaság érdeklődésére.

A hatályos nyugdíjtörvény szerint 2016 végéig kell megindítani az egyéni szolgálati idő megállapítására vonatkozó eljárást az 1955–1959 között születettek esetében. A jogszabály értelmében ötéves ciklusonként állapítják meg a jogosultásogot, s ez a korosztály az első, amelyre sor kerül. Az érintett korosztályokba tartozó mintegy 400 ezer főből 2015 augusztus közepéig több mint 160 ezerrel kezdődött meg az egyeztetés, részletes kimutatást mintegy 130 ezren kaptak a szolgálati idejükről, és csaknem 60 ezer ügyet zártak le – közölte a Napi Gazdasággal az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (ONYF)

Havonta ütemezetten értesítik a munkavállalókat arról, hogy a következő egy-két hónapban megkezdődik az egyeztetés, így az érintettek is fel tudnak készülni a rendelkezésükre álló dokumentumokkal arra, ha esetleg eltérést tapasztalnak a hivatalban nyilvántartott és a valós szolgálati idők között.

Az érintettek tájékoztatást kapnak az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem összege, valamint a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulékról is.

Az ONYF tapasztalatai szerint vannak olyan szolgálati időnek minősülő időtartamok is, amelyek nem szerepelnek a nyugdíjbiztosító nyilvántartási adatbázisában, mert azokat nem a foglalkoztatóknak kellett jelenteni. Ilyen például a felsőfokú tanulmányok ideje, vagy azok a sorkatonai szolgálati évek, amelyeket nem valamilyen munkaviszony alatt töltöttek le. Az eltéréseket a beszámítani kért időszakra vonatkozó igazolások egyidejű benyújtásával lehet tisztázni. Ezeket jelzés alapján a lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság is beszerzi a megfelelő hivataltól.

Lehetnek, és sokaknál lesznek is olyan időszakok is, amelyeket a munkáltató egyáltalán nem vagy hibásan jelentett. Amennyiben nem áll rendelkezésre bizonyító erejű dokumentum, a jelzés alapján a hivatal megkeresi a volt foglalkoztatót, illetve a jogutódot, iratmegőrzőt, vagy ellenőrzés útján beszerzi az ügyfél által beszámítani kért adatokat. Az ONYF tapasztalatai szerint gyakori a pótlólagos dokumentum-benyújtás, adatbeszerzés-igénylés. Minderre szükség is van, mivel ha a részletes kimutatásra nem tesz értesítést az érintett dolgozó, akkor a hivatal csak a rendelkezésére álló adatok alapján fog dönteni. Márpedig a Ratkó-korszak gyermekeinek nyugdíjba vonulásával mind többeknek lesz szüksége minden fellelhető, igazolható munkanapra az ellátás megállapításához – különösen az elmúlt negyedszázadban kialakult és gyakorlattá vált szelektív munkaadói adatszolgáltatás, járulékfizetés miatt.

Az eljárások végén a hivatal jogerős határozattal lezárt egyéni nyugdíjjog-szerzési adatokat bejegyzik a nyugdíjbiztosítás közhiteles hatósági nyilvántartásába. Így a nyugdíjba vonuláskor az egyéni nyilvántartási adatok alapján már könnyen, gyorsan megtörténhet a nyugellátások megállapítása.