Legszebb éveit éli a marhatenyésztés

---

Törökország jóformán csak tőlünk importál vágó- és tenyészállatot, az ár is jó, de hírek szerint nemrégiben több szállítmányt visszafordítottak, a tenyésztőszervezet ezért most hatékonyabb hatósági fellépést sürget – adta hírül az MR1 Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsora.

---

Legszebb éveit éli a magyar húsmarhatenyésztés, köszönhetően annak, hogy a tenyésztőszervezet és a magyar agrárkormányzat majdnem egy évtizedes munkával elérte, hogy Törökország - két balti állam mellett – jóformán csak Magyarországról importál vágó- és tenyészállatot. A felvásárlási árak az utóbbi hónapokban az egekbe szöktek, az élő marha kilójáért 450 helyett ma már nem egy esetben 850 forintot is megadnak a felvásárlók. Persze, ahol jó üzleti lehetőségek kínálkoznak, ott megjelennek az ügyeskedők is, így a tenyésztőszervezet most hatékonyabb hatósági fellépést sürget ezek kiszűrésére – mondta az MR1 Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorának Márton István, a Magyar Húsmarha Tenyésztők és Marhahús Termelők Szövetségének (HUMOSZ) elnöke.

Törökország egyre növekvő mennyiségben kapja Brüsszeltől az uniós előcsatlakozási pénzeket, és ezt ők nagyon hatékonyan, mezőgazdasági fejlesztésekre használják fel. Ennek egyik szelete, hogy 150 ezres húsmarhaállományt szeretnének kialakítani, hiszen a muszlim táplálkozásban a marhahúsnak meghatározó szerepe van. Jelenleg a török piacon óriási a kereslet mind a húsra, mind pedig a tenyészállatra. Behozatalukat európai országok termelésére alapozzák, ám olyan szigorúak az állategészségügyi elvárásaik, hogy azt egyelőre csak Magyarország és két kis balti állam tudja teljesíteni.

A magyar húsmarhatenyésztők évek óta következetes mentesítési programokkal készültek a piacnyitásra, ennek köszönhetően már mind vágó- mind tenyészállatokat szállíthatnak Törökországba, messze az EU-s árak felett. Ez Márton István számításai szerint legalább 3-5 évig biztos piacot jelenthetne a magyar tenyésztőknek. A jó üzletet megszimatolva felbukkantak azonban csalók is, így előfordult, hogy a török határon nemrégiben Magyarországról érkező kamionokat állítottak meg, a rossz körülmények miatt állatok pusztultak el, sőt, felmerült még a csempészés gyanúja is. Ennek az volt az oka, hogy a török hatóságok csak azt az állatot ismerik el magyarnak, amely idehaza született és nevelkedett, arab kereskedők pedig, budapesti cégek közvetítésével megpróbáltak nyugat-európai és román vágóalapanyagot kivinni nem megfelelő dokumentumokkal – amelyekkel aztán meg is buktak az első ellenőrzésen.

Olyan eset is volt, hogy olyan marhák kerültek Törökországba magyar papírokkal, amelyek véréből a veszélyes kéknyelv-betegség antitestjeit mutatták ki, amely idehaza nem fordul elő – így tehát bizonyosan nyugat-európai, szabálytalan importról volt szó. Ez pedig már az a nehezen megszerzett kiváló állategészségügyi minősítésünket és az exportlehetőségeinket veszélyezteti. A törökök az első esetben figyelmeztetnek, a másodikban hivatalosan tiltakoznak, a harmadikban pedig leállítják az importot – jelezte a helyzet súlyosságát Márton István.

A HUMOSZ ezért most a magyar állategészségügyi hatóságokhoz fordult azt kérve, hogy a legnagyobb szigorral ellenőrizze mind a magyar, mind pedig a Magyarországra érkező uniós marhaszállítmányokat, mert csak ez tarthatja fenn azt a kedvező állategészségügyi státuszt, amely a húsmarhaágazat export-lehetőségeit hosszú távon fenntartja.