Létrejött a református egyház jövőképbizottsága

---

Debrecen - A református kötődésű közgazdászok, jogászok, illetve vállalkozók tanácsokkal látják el az egyház törvényhozó testületét, a zsinatot.

---

A Magyarországi Református Egyház (MRE) jövőképbizottsága abban segíti az egyházat, hogy a küldetését minél hatékonyabb formában tudja megvalósítani, és üzenetével el tudja érni a különböző társadalmi rétegeket - mondta Bölcskei Gusztáv, az MRE zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek adott interjújában. A püspök kitért arra, hogy a testületben református kötődésű, de nem zsinati tagok tevékenykednek, akik közgazdászok, jogászok, illetve vállalkozók, és tanácsokkal látják el az egyház törvényhozó testületét, a zsinatot.

Bölcskei Gusztáv a felvetődő kérdések közé sorolta azt, hogy "kell-e változtatni a szerkezeti felépítésen, a zsinat munkastílusán, az egyházi tisztségviselőket megválasztó rendszeren", és hogyan lehet a testületi munkát hatékonyabbá tenni két zsinati ülés között.

A bizottság hatástanulmányokat készítve javaslatokat dolgoz majd ki ezekről a kérdésekről a zsinatnak, amely határoz az egyes problémák megoldásáról. A cél az, hogy a 2014-ig tartó zsinati ciklus végére konkrét elképzelések szülessenek a megoldásokat illetően - jegyezte meg a zsinat lelkészi elnöke.

Konkrét példaként hozta fel a gyülekezetek létszámcsökkenését, a gyülekezeti struktúra fenntarthatóságát. Egy falu elnéptelenedése következtében ugyanis a református közösség is megfogyatkozik, s nem tud fenntartani egy templomot, ezáltal nem felel meg az önálló gyülekezet kritériumának, ám emiatt "nem szabad őket magukra hagyni".

Bölcskei Gusztáv rámutatott arra: azt is külön meg kell vizsgálni, hogy az aprófalvakban lévő sorvadó gyülekezeteik mellett az ezzel egy időben fejlődő intézményrendszert miként tudják a későbbiekben fenntartani.

Mint mondta, tisztázandó az egyház-finanszírozás kérdése is, amely viszont "nem csak belső egyházi kérdés". Véleménye szerint ezen a rendszeren "változtatni szükséges", ezt mutatta a személyi jövedelemadó egy százaléka felajánlásának tendenciája is; annak során hiába ajánlották fel a tavalyinál többen erre a célra az adójuk meghatározott összegét, végeredményben kevesebbet kapott az egyház - tette hozzá a református püspök.

Azokra a megjegyzésekre reagálva, melyek szerint "milyen sok pénzt kap az egyház az államtól", Bölcskei Gusztáv közölte: a legutóbb hozzávetőleg egymilliárd forintot ajánlottak fel nekik a hívek az adójuk egy százalékaként, de nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék címén 700-800 millió forintot fizetnek be évente az állami költségvetésbe.