Matolcsy újabb csomagja: jön a közműadó, duplázzák a csekkadót

---

Budapest – További 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költségvetést érintő kiigazító intézkedésről döntött szerdán a kormány annak érdekében, hogy az Európai Bizottság is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt. Matolcsy György szerint a lépések fájdalmasak, de szükségesek ahhoz, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.

---

A nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányszóvivői sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Európai Bizottság október 15-én küldött levélben jelezte: az október elején bejelentett 397 milliárd forintos egyenlegjavító intézkedések költségvetési hatásának csak kétharmadát tartja megalapozottnak, így további lépések híján 3,7-3,9 százalék lenne a GDP-arányos költségvetési hiány 2013-ban.

A miniszter úgy fogalmazott: a kormány ezért – bár nem ért egyet az unió értékelésével - 367 milliárd forintnyi többletintézkedésről döntött. A tervezett lépéseket a kormány csütörtökön küldi meg a Brüsszelnek, illetve a Nemzetközi Valutaalapnak. A kormány a döntéssel egy időben a két héttel ezelőtt bejelentett 1 százalékról 0,9 százalékra csökkentette a jövő évi növekedésre vonatkozó előrejelzését.

Matolcsy György elmondta: a kormány a hiánycél teljesítése szempontjából elégségesnek tartja a korábban bejelentett intézkedéseket, azonban tudomásul veszi az Európai Bizottság álláspontját. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bizottság értékelése „szakmailag hibás, kettős mércét alkalmaz és közgazdaságilag megalapozatlan”.

A nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett: Magyarország ellen 2004 óta van érvényben túlzottdeficit-eljárás. A kormánynak 2010 óta az az elhatározott és elszánt törekvése, hogy Magyarország „lekerüljön erről a szégyenpadról”. A most bejelentett intézkedésekből kiolvasható az erre irányuló határozott és egyenes szándék – tette hozzá.

Matolcsy György tájékoztatása szerint a kormány szerdai ülésén hét újabb intézkedésről döntött. A kabinet a korábbi tervekkel, illetve a bankokkal tavaly decemberben kötött megállapodással ellentétben nem csökkenti a felére a bankadót 2013-ban, ebből 72 milliárd forint többletbevételt vár.

A tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz, és az emelést az államkincstár esetében is végrehajtják. Ennek hatása összesen 130 milliárd forint, 90 milliárdot a pénzintézeti szektor, 40 milliárdot a kincstár fizet meg. Matolcsy György meggyőződése, hogy lesznek olyan pénzintézetek, amelyek nem, vagy csak kis mértékben hárítják át a megemelt illetéket fogyasztóikra.

Giró-Szász András kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy a kincstár esetében a tranzakciós illeték a nyugdíj- és bérfizetésekre, a szociális juttatásokra, illetve az uniós támogatások kifizetésére nem vonatkozik. A föld alatti vezetékekre, csatornákra – az egész országban – közműadót vezet be a kormány, ezt a szolgáltatók fizetik meg, ebből 30 milliárdos bevételt vár a kabinet.

A jövőben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a korábbi 10, illetve 5 millió forinttal szemben már 2,5 millió forinttól elvégzi a számlák egyedi ellenőrzését, ettől a kormány 60 milliárdos többletbevételt vár.

A kormány 30-40 milliárd forintos többletbevételt vár attól a változástól, amely szerint a helyi iparűzési adó alapjából csak az eladott áruk beszerzési értékének 80 százalékát lehet majd levonni. A nemzetgazdasági miniszter szerint ez az intézkedés elsősorban a nagykereskedelmi vállalatokra ró majd terhet.

A béren kívüli juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő, ebből . A miniszter szerint az intézkedés következményeként nem tűnik el, csak csökken az ilyen jellegű béren kívül juttatások előnye a munkabérrel szemben.

Matolcsy György szerint a kormány olyan lépéseket tett, amelyek „fájdalmasak”, de Magyarországnak ezeket meg kell tennie, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Leszögezte: a kormány semmilyen módon nem tett olyan megszorító intézkedést, így nem csökkentette a nyugdíjakat vagy , a közszféra béreit, amelyet „hagyományosan kérni szoktak ezek a szervezetek”.

Elmondta: amennyiben a jövő év közepén kiderül, hogy a magyar kormánynak volt igaza, hogy a magyar gazdaság sokkal jobban teljesített, mint amit az EU, az IMF jósolt, akkor mindenképpen ki kell venni Magyarországot július közepén a túlzottdeficit-eljárás alól, illetve a kormány újra napirendre tűzheti azokat az lépéseket, amelyeket kénytelen volt elhalasztani, így a tanárok béremelését. Matolcsy György a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, bízik abban, hogy az IMF és az EU – a hiteltárgyalások 11 hónapos, nem éppen gyorsnak minősíthető folyamata után – átérzi annak fontosságát, hogy Magyarország kiugróan jó pénzügyi teljesítményt produkált.

A miniszter úgy fogalmazott: két és fél év alatt sikeres államháztartási konszolidációt hajtott végre a kormány, egyfajta költségvetési trendforduló állt be. Remélhetőleg a hitelezők is felismerik, hogy Magyarországnak nem pénzre van szüksége, hanem egy pénzügyi biztonsági hálóra – tette hozzá.

Gyengült a forint a kiigazítás hírére

Gyengülni kezdett a forint a bankközi devizapiacon szerdán délelőtt 10 óra után, az eurót 278,97 forinton jegyezték, a reggeli 278,07 forint és a kedd esti 277,59 forint után.

Az MTI-nek devizapiaci kereskedők azt mondták: a gyengülés összefügg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által bejelentett újabb megszorító intézkedésekkel. A többi között nem felezik meg a bankadót jövőre, a banki tranzakciós illetéket pedig duplájára emelik; a kereskedők szerint a befektetők ezekre a hírekre reagálnak.

A tőzsde is negatívan reagált

Csökkenésnek indult a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe szerda délelőtt, miután a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett költségvetési kiigazítás hatására az OTP árfolyama esni kezdett.

A bankrészvény valamivel 11 óra előtt 3,80 százalékos mínuszban, 4.224 forinton állt, de a blue chipek közül mindegyik árfolyama csökkent, csak a Richter tartotta magát. A Mol árfolyama 0,80 százalékkal volt a keddi záró értéke alatt. A BUX 1,49 százalékos értékvesztést szenvedett el, 19.120,96 ponton állt a bejelentéseket követően egy órával.

A bankszövetség megdöbbent

Magyar Bankszövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kormány "egyoldalúan megszegi" a korábban közösen elfogadott és aláírt együttműködési megállapodásokat, és a tervezett kiigazítás negatív gazdasági és társadalmi hatására, főleg a növekedési kilátások romlására figyelmeztet.

A bankszövetség szerdán kiadott közleményében azt hangsúlyozza, hogy az ismertetett intézkedések – parlamenti elfogadásuk esetén – veszélyeztetik a magyar gazdaság szereplőinek kiszámítható finanszírozását, minden elemükkel tovább csökkentik a bankok hitelezési képességét. Mindez erősen visszaveti a reálgazdaság növekedési kilátásait, egyúttal akadályozza az elhúzódó gazdasági válságból való kilábalást.

MNB: az intézkedések ellentétesek a növekedés ösztönzésével

A jegybank sajtóosztálya a gazdasági növekedésre gyakorolt negatív hatását emelte ki a szerdán bejelentett költségvetési kiigazításnak.

Simor András éppen egy keddi konferencián hívta fel a figyelmet arra, hogy a bankrendszer terheinek csökkentése nem cél, hanem a növekedés beindításának egyik eszköze; a kormány szerdai bejelentése pedig ezzel éppen ellentétes – válaszolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtóosztálya az MTI kérdésére.

A jegybankelnök egy nappal korábbi előadásában elengedhetetlennek nevezte a gazdasági növekedés felgyorsításához a hitelezés helyreállítását, amelynek egyik feltétele szavai szerint az állam és a bankrendszer kiegyezése, együttműködése.

Emlékeztettek arra is: a monetáris tanács a bankadóval kapcsolatban korábban hangsúlyozta, hogy a pénzügyi szervezetekre kivetett különadó csökkenti a hazai bankrendszer tőkevonzó és hitelezési képességét, ami rövid és hosszabb távon számottevő növekedési veszteséget okozhat. Az adó révén megvalósuló jövedelemelvonás gyengítheti a hazai bankszektor külső forrásgyűjtési képességét, és ezen keresztül a magyar gazdaság stabilitását is.

Hozzátették: a jegybank november 5-én megjelenő Stabilitási és a decemberi Inflációs jelentése foglalkozik majd részletesen a szerdán bejelentett intézkedések pénzügyi közvetítő rendszerre és a makrogazdaságra gyakorolt hatásaival.