Megmenti az állam az eladósodott önkormányzatokat

---

Budapest – Összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Fidesz által szervezett, az Önkormányzatok az adósság csapdájában című budapesti rendezvényen, amelyen ismertette az állami adósságátvállalás részleteit.

---

Közölte: az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságát teljes mértékben, „szőröstül-bőröstül” átvállalja az állam. A Miniszterelnöki Sajtóiroda és a Kormányszóvivői Iroda MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint az országos adósságállomány körülbelül nyolc százaléka oszlik meg mintegy 1700 ilyen település között. „Ennek konszolidációja a települések napi működési nehézségeit oldaná fel. Mindezek miatt az adósság teljes mértékű, közvetlen, célhoz kötött támogatással történő átvállalása látszik megvalósíthatónak” – írták.

Az átvállalás 1673 önkormányzatot érint, amelyek mindösszesen 97,3 milliárd forint adósságállománnyal rendelkeznek. Ebből 23,2 milliárd forint működési, 74,1 milliárd forint fejlesztési célú adósság. A kötvények állománya 35,1 milliárd, a hiteleké pedig 62,2 milliárd forint – részletezték.

Orbán Viktor emellett azt is bejelentette a tanácskozáson, hogy az ötezer lakosúnál nagyobb települések adósságállományának egy részét is átveszi az állam, mégpedig úgy, hogy ezek esetében egyenként – az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján – számolják ki az adósságátvállalást. A gazdagabbaknak kisebb mértékben segítenek – jegyezte meg a kormányfő, jelezve, hogy az ötezernél nagyobb lélekszámú települések adósságállományát átlagosan 40 százalékos mértékben vállalja át a központi kormányzat. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol az egy főre jutó helyi adóbevétel az átlagnál kevesebb, ott az állam nagyobb segítséget nyújt.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda és a Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint ha egy ötezer lakosnál nagyobb település önkormányzatának egy főre jutó – az említett módszer alapján képzett – mutatószáma a településkategória átlagának 100 százalékával egyezik meg vagy meghaladja azt, az adósságállományt 40 százalékos mértékben konszolidálja az állam. Ez 134 önkormányzat 244,7 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. Ebbe a kategóriába tartozik például a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok, Budakalász vagy Sárvár.

Ha az említett mutatószám a településkategória átlagának 75 és 100 százaléka közé esik, az adósságállomány felét konszolidálják, ami 54 önkormányzat - köztük Pápa és Szigetvár - esetében összesen 145,1 milliárd forint adósságátvállalást jelent.

Ha a mutatószám a településkategória átlagának 50 és 75 százaléka között van, az adósság 60 százalékát veszi át a központi kormányzat, amely ezzel 57 önkormányzaton segít, összesen 79,4 milliárd forintnyi adósság átvállalásával. Idetartozik például Törökszentmiklós és Gyula.

Amennyiben a mutatószám a kategória átlagának felét sem éri el, az adósságállományt 70 százalékban konszolidálják. 38 önkormányzat – köztük Komló és Isaszeg – élhet majd ezzel a megoldással. Esetükben a segítség összesen 45,6 milliárd forint adósság átvállalását jelenti.

Orbán: eljött az ideje az adósság elleni harc harmadik részének

A miniszterelnök szerint eljött az ideje annak, hogy a kormány megnyissa az eladósodás elleni küzdelem harmadik frontját, ez pedig a települések megmentése. Orbán Viktor ezt szombaton a Fidesz által szervezett, az Önkormányzatok az adósság csapdájában című budapesti rendezvényen mondta, ahol bejelentette az önkormányzati adósság egy részének állami átvállalását.

A kormányfő beszédében – az adósságcsapda okait részletezve – azt mondta, az MSZP-kormányok 2002 és 2010 között programszerűen hajtották végre az állam, az emberek és az önkormányzatok eladósítását, ráadásul ez nem véletlenszerűen történt, mert az ország, az emberek és az önkormányzatok tönkremenetelén néhányan nagyon jól kerestek, olyanok, akik ott ültek az előző szocialista kormányban vagy „ott lebzseltek annak a kormánynak holdudvarában”. „Kérlek benneteket, hogy ezt sose felejtsétek el” – fordult hallgatóságához, amelyben elsősorban kormánypárti parlamenti képviselők, polgármesterek és önkormányzati képviselők foglaltak helyet.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az adósságcsapdából való kikerüléssel helyreállhat a ma még több mint 1200 milliárd forintnyi adóssággal rendelkező önkormányzatok függetlensége, szerinte azonban - több korábbi kormányzati intézkedéshez hasonlóan - az önkormányzatok kimentését is meg fogják támadni, de eljött az ideje annak, hogy a kabinet - az államadósság-csökkentés és a devizahitelesek megsegítése után - megnyissa az eladósodás elleni küzdelem harmadik frontját, ez pedig a települések megmentése.

Ezt követően – nagy taps közepette – Orbán Viktor bejelentette, hogy összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól. Jelezte azonban: az igazságosság érdekében a megállapodásban érvényesíteni kell azt a szempontot is, hogy igenis vannak olyan feszesen gazdálkodó önkormányzatok, amelyeket nem érint az adósságcsapda. Ennek nyomatékosítására azért van szükség – magyarázta –, hogy ezek a helyhatóságok ne érezzék úgy, „megint azt a lovat ütik, amelyik egyébként húz”.

A miniszterelnök mindemellett azonban hangsúlyozta: az adósságból való kimentés önmagában nem elegendő, az egész önkormányzati rendszert át kell alakítani, és el kell kerülni, hogy újabb adósságok képződjenek. Ehhez arra van szükség, hogy a településekre csak olyan feladatok háruljanak, amelyeket valóban van erejük ellátni, a bevételeknek pedig fedezniük kell a kiadásokat – vélekedett, közölve, hogy ezért az állam csak olyan projektekre ad támogatást, amelyek a települések ésszerű és megvalósítható fejlesztését teszik lehetővé, és amelyekhez rendelkezésre áll a helyhatóságok saját erőforrása.

Arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban sokan próbálták eltéríteni a magyar kormányt az adósság elleni küzdelemtől, elég elolvasni azokat a „sunyi”, „rókafajta” írásokat, amelyek arról szólnak a lapokban – időnként politikusoktól is –, hogy nem is az adósság a legfontosabb dolog. Ez a gondolkodásmód elfogadhatatlan, a kabinetnek ki kell tartania az adósrabszolgaságból való kijutás mellett – jelentette ki.

„Nyilván ezek a döntések sem fognak tetszeni azoknak, akik egyébként abban voltak érdekeltek, hogy önöktől továbbra is szedjék a sápot” – mondta Orbán Viktor a polgármestereknek, hozzátéve, hogy bár a mostani tanácskozásnak nem témája, mit kezd az állam az átvett adóssággal, de „akik előre gondolkodnak, azoknak van egy-két rossz sejtésük”, és ezek nem mindegyike indokolatlan. Szavait azzal zárta, hogy komoly erőcsoportok, amelyek úgy gondolják, hogy elveszítették a sápszedés egy formáját, meg fogják támadni a most bejelentett kormányzati lépést.

A rendezvényen felszólalt Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke is, aki töretlennek nevezte az önkormányzati rendszer szövetségét a kabinettel és a parlamenttel. Debrecen polgármestere hangsúlyozta: az önkormányzatokra mindig lehetett számítani, a helyhatóságok azonban most azt kérik a kabinettől, nyúljon hozzá a finanszírozásukhoz, és hosszú távon egy zárt rendszert hozzon létre, amellyel az önkormányzatok a folyó működési bevételeikkel fedezni tudják a folyó működési kiadásaikat.

Szerinte a korábbi ciklusban a szocialista Lamperth Mónikával kezdődő és Bajnai Gordonnal folytatódó önkormányzati és fejlesztési politika miatt alakult ki a helyhatóságok jelenlegi nehéz pénzügyi helyzete. Kósa Lajos úgy fogalmazott, ha valakinek borsódzik a háta akkor, amikor Bajnai Gordon újra feltűnik a színen, az éppen az önkormányzatok közössége a volt kormányfő önkormányzati, illetve fejlesztési miniszterként tanúsított teljesítménye miatt.

Még Orbán Viktor bejelentése előtt Kaposvár Fidesz-KDNP-s polgármestere arról beszélt: a kormány segítségét kérik az önkormányzatok, hogy kikerülhessenek az adósságcsapdából, megszabadulhassanak adósságterhük egy részétől. Szita Károly beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok pénzügyi helyzete megrendült, a helyhatóságok adósságállománya 1200 milliárd forint. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a hiteleket „nem úri passzióból” vették fel, hanem feladatok ellátására.

Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, a főváros XII. kerületének polgármestere arra mutatott rá, hogy nem szabad összekeverni az önkormányzatok különböző hiteleit, mert a fejlesztési kölcsön elfogadott, a folyószámlahitel pedig szükséges. A problémát a működési hitel okozza, ez lökte adósságspirálba a települések egy részét – mondta.

Görgényi Ernő, Gyula fideszes polgármestere felszólalásában elmondta, városa is az eladósodott települések közé tartozik, azonban ahogyan a legtöbb város, úgy Gyula is a közjó érdekében vállalta a hitelfelvételt. Közölte, a város gazdálkodása akkor kerülne egyensúlyba, ha megszabadulna az adósságszolgálat egy részétől. Ehhez – polgármestertársaihoz hasonlóan – ő is a kabinet segítségét kérte.

Botka: sok a bizonytalanság az állami adósságátvállalási intézkedésben

Botka László úgy látja, sok a bizonytalanság a miniszterelnök által szombaton bejelentett állami adósságátvállalásról szóló intézkedésben. A szocialista politikus szerint a Fidesz rádöbbent: ha elveszik az önkormányzatok vagyonát, akkor a települések képtelenek működni.

„A most bejelentett intézkedésben, csomagban nagyon sok a bizonytalanság, és könnyen lehet, hogy azok, a zömével fideszes vezetésű települések járnak jobban, akik az elmúlt öt-hat évben nyakra-főre bocsátották ki a svájci frank alapú kötvényeket” – fogalmazott az MSZP választmányának elnöke, Szeged polgármestere a kormányfő bejelentésére reagálva az MTI-nek.

Botka László azt mondta: a Fidesz rádöbbent, hogy ha elveszik az önkormányzat bevételeit, vagyonát, valamint intézményeit, akkor a települések képtelen működni és képtelen visszafizetni a fejlesztéshez felvett hiteleket.

Az Orbán-kormány az elmúlt két évben folyamatosan csökkentette az önkormányzatok támogatását, és ezt terveik 2013-ban is. A települések elveszítik az intézményeik egy jelentős részét, a saját bevételeiket, és jövőre 400 milliárd forinttal csökken a központi költségvetési támogatás – tette hozzá.

Botka László jelezte, az elmúlt egy évben folyamatosan felhívták figyelmet arra: az elfogadott törvényeknek az lesz a következménye, hogy az önkormányzatok csődbe mennek, hiszen „a kormány által ellenséggé tett bankok” nem lesznek hajlandók közreműködni a finanszírozásban.

A szocialista politikus szerint a falvak esetében „teljes egészében felszámolják” az önkormányzatiságot, hiszen – mondta – január elsejétől a falusi önkormányzatoknak nem lesznek intézményeik, bevételeik, sőt a legkisebb településeken még a hivatali ügyintézés is megszűnik.

Orbán Viktor a Fidesz által szervezett, az Önkormányzatok az adósság csapdájában című budapesti rendezvényen jelentette be, hogy összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól. Tájékoztatása szerint az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságát teljes mértékben átvállalja az állam, de az ennél nagyobb települések adósságállományának egy részét is átveszi, mégpedig úgy, hogy ezek esetében egyenként – az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján – számolják ki az adósságátvállalást. A gazdagabbaknak kisebb mértékben segítenek - jegyezte meg a kormányfő.