Módosul a felsőoktatási törvény, a következő tizenöt évre készül terv

---

Budapest - Újraszabályoznák az egyetemek vagyongazdálkodását, és lehetővé teszik, hogy az intézmények közös képzéseket indítsanak.

---

Elkészítette a felsőoktatási államtitkárság az ágazati stratégia reformintézkedéseit lehetővé tevő jogszabályi módosításokat. A tervezetet április közepén véglegesít a Felsőoktatási Kerekasztal, és legkésőbb májusban benyújtanak a parlamentnek – mondta a Magyar Nemzet cikkírójának Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár. Többek közt újraszabályoznák az egyetemek vagyongazdálkodását, és lehetővé teszik, hogy az intézmények közös képzéseket indítsanak.

A fő fejlesztési irányokat 2030-ig kijelölő ágazati stratégia értelmében törvénymódosítással teszik például lehetővé, hogy azonos fenntartójú egyetemek és főiskolák egymás infrastruktúráját használva közös képzéseket indíthassanak. Bekerül a törvénybe az is, hogy a képzések kezdetekor és végén speciális kompetenciatesztet íratnak a hallgatókkal, hogy láthatóvá váljon, ki milyen fejlődést ért el.

A jövőben könnyebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjat, mert újraszabályoznák a támogatott és önköltséges helyek közti átsorolást. A fizetős hallgatók ezzel jól járnak, mert ha elég szorgalmasak, akkor a mostaninál több esélyük lesz menet közben átkerülni az ingyenes képzésbe. Várhatóan rendeletben írják majd elő, hogy 2020 után középfokú nyelvtudás nélkül nem lehet felvételizni, de rögzítenék azt is, hogy a jövőben minden felsőoktatási intézmény köteles lesz működtetni tehetséggondozási programot - írja a Magyar Nemzet.

A stratégia szerint törvényi pontosítás szükséges ahhoz, hogy bevezessék az oktatók és kutatók teljesítményértékelési, illetve minőségbiztosítási rendszerét, valamint hogy a mostaninál több gyakorlati szakembert vonhassanak be az oktatásba. A rektoroknak és kancellároknak külön irányítási, értékelési, illetve motivációs rendszert dolgoznak ki.

A határon túli szakemberhiány pótlása érdekében pedig kiküldetési rendszert dolgoznak ki. A módosítással 3-6 éves docensi, professzori kiküldetéseket tennének lehetővé úgy, hogy az érintettek a külhonban töltött idő alatt továbbra is főállású foglalkoztatottnak minősülnek az anyaintézményükben.

A duális képzések bevezetésével összhangban lehetőséget teremtenek az egyetemek cégekkel való szorosabb együttműködésére, így módosulni fog az intézmények gazdálkodási feltételrendszere is. Új szabályozást dolgoznak ki például a saját bevételek felhasználása, a vagyongazdálkodás vagy a kutatás-fejlesztési célzattal történő vállalkozás területén. Lehetővé teszik továbbá, hogy a vállalatok vagy helyi közösségek részt vegyenek az egyetemek és főiskolák fenntartásában, működtetésében. Duális képzésbe egyébként a tervek szerint 2020-ra a hallgatók 8 százalékát vonnák be.

Változás lesz még, hogy a jövőben kétféle alapvető intézménytípust különítenek majd el: egyetemet, illetve alkalmazott tudományok egyetemét. Utóbbi elnevezés a mostani főiskolákat rejti. Az újonnan létrejövő közösségi főiskolák pedig más felsőoktatási intézmények képzéseinek színterei lesznek, vagyis gyakorlatilag csak az infrastruktúrát biztosítják; nem lesznek saját oktatóik, és a hallgatóik is a képzést szervező intézménnyel állnak majd jogviszonyban.

A szakok számát csökkenteni fogják: míg 2013-ban 10 732 különböző szakra lehetett jelentkezni, 2020-ban már 15 százalékkal kevesebb, vagyis 9122-féle képzés marad a palettán. Bizonyos szakok eltűnnek, új képzések is indulnak - értesült a Magyar Nemzet.