Nem kell feladnia a civil életét annak, aki tartalékos katona szeretne lenni – videóval

---

Területvédelemre fókuszál a honvédség, erre készítik fel a jelentkezőket is. Takács Attila vezérőrnagy kiemelte, fontos, hogy a fiatalokkal is megismertessék, mit jelent a katonai szolgálat.

---

Csaknem négyszáz, az alapkiképzést sikeresen teljesítő fiatal honvéd tett esküt nemrég a Kölcsey Központban. A katonák közül néhányan önkéntes szolgálatot teljesítenek majd. Most tettek esküt azok is, akik az „Embert a vasra” kampányban jelentkeztek a honvédséghez és a legkorszerűbb páncélozott harci járműveket kezelik.

A megújuló Magyar Honvédség, a javában zajló haderőreform, és az ennek nyomán felállítandó új szervezeti forma, nevezetesen a területvédelmi egységek céljáról, feladatáról is beszélt Takács Attila vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének területvédelmi helyettese a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában.

A területvédelem egy nagyon régi katonai fogalom, a történelem folyamán ez folyamatosan alakult, jelenleg a most zajló háborúk eseményeire és azok tapasztalataira reflektálnak ezzel a területvédelmi rendszerrel, amit most építenek ki, magyarázta Takács Attila.

– Látjuk, hogy a háború célja is megváltozott és nemcsak kifejezetten a katonákról szól, hanem a hátországról is. Ez a tapasztalat ahhoz vezetett, hogy Európában minden hadsereg elővette a területvédelmi és tartalékos rendszereit, elkezdte frissíteni, fejleszteni, hiszen a háború egyik törvénye, hogy a hivatásos katonák kezdik, de a tartalékosok fejezik be – fejtette ki.

A tábornok rámutatott, a mostani helyzet igazolja, hogy 2016-ban jó döntést hoztak, amikor önkéntes alapokra helyezték a tartalékos szolgálatot. Ekkor a Magyar Honvédségnek 29 tartalékos katonája volt, ma azonban az önkéntes rendszernek köszönhetően 11.600 a tartalékosok létszáma.

– Szeretnénk most egy új, a mai kor követelményeinek megfelelő feladatrendszert kialakítani. Ez azt jelenti, hogy minden vármegyében létrehozunk egy területvédelmi zászlóaljat, és három vármegye fog alkotni egy területvédelmi ezredet. Ezeket a katonákat, akiket betoborzunk ezekbe a zászlóaljakba, arra készítjük fel és képezzük ki, hogy adott esetben, ha szükséges, saját területükön védjék a hazát.

A kettes számú területvédelmi ezredhez tartozik majd Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyével egyetemben. Ez már működik, de hamarosan új koncepció alapján fejlesztik majd.

Takács Attila egy korábbi beszédében úgy fogalmazott, hogy ez a területvédelmi rendszer a magyar társadalom, a honvédség immunrendszere.

– A jelenleg zajló fegyveres konfliktusok, háborúk arról szólnak, hogy minél hamarabb lebontsák a nemzeti ellenálló képességet, ha működésképtelenné válik ezáltal egy állam, akkor a haderőt már nem fogják bevetni. Kulcskérdés, hogy a nemzeti ellenálló képességet olyan szintre hozzuk fel, hogy egy konfliktus esetén tovább tudjon működni a gazdaság, az állam, hiszen ezek nélkül nem lehet fenntartani a védekező műveleteket sem.

Ehhez van szükség arra, hogy az ország teljes területére kiterjedjen a területvédelmi rendszer, a zászlóaljak a hozzájuk becsatlakozó rendvédelmi ágazatokkal vármegyei szinten is tudják kezelni a helyzetet.

 – Hiszen egy adott helyzetben, ha szükség van arra, hogy kiürítsünk egy területet, vagy odacsoportosítsunk erőket, vagy megszervezzük a védelmet, akkor

ott lesznek a területvédelmi zászlóalj katonái, de ott kell, hogy legyen a rendőrség, a mentők, a tűzoltóság, hiszen egy társadalmi összefogás által valósulhat meg annak a területnek a védelme. Ezt csak katonai eszközökkel nem lehet megvalósítani.

Takács Attila kiemelte, a haderőfejlesztésnek a célja mintegy húszezer tartalékos katona bevonzása, melynek eléréséhez jó úton haladnak.

A tábornok arról is beszélt, hogyan lehet valakiből önkéntes tartalékos: évi 25 nap kiképzésen kell részt venni, ez az alapfelkészülést adja meg a tartalékos katonának.

 – A toborzóirodába bemennek, s ott elmondják, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni. Minimum követelmény az általános iskola elvégzése, büntetlen előélet, s hogy magyar állampolgár legyen a jelentkező, illetve mentálisan és fizikálisan is egészséges, terhelhető legyen, ez házi orvosi papírral igazolható.

A 25 napos kiképzés alatt alkalmazkodnak a jelentkezőkhöz, mert nem szeretnék, hogy a civil foglalkozását feladja.

– A jelentkező szabadidejét szeretnénk kihasználni, aki akár hétvégéken is bejöhet, s elvégezheti a felkészítést. Egy egységes alapkiképzés az első kör, ez ugyanazokból az elemekből áll, mint a hivatásos katonák esetében: harcászati alapok, katonai szocializáció, a fizikai kompetencia megszerzése, jelenleg ez a legnagyobb kihívás a fiatalok körében – számolt be Takács Attila. Hozzátette, nagyon sok helyről érkeznek tartalékosnak a fiatalok.

A vezérőrnagy hangsúlyozta, nemcsak a férfiakat várják, hiszen a hölgyek kompetenciáira is szükség van a honvédségben.

A tábornok arról is beszélt, hogy elindult egy kadétprogram is, amely során 142 iskola csatlakozott az országban hétezer diákkal.

– A fiatalokkal meg kell ismertetni a katonai szolgálatot. Amikor 2004-ben megszűnt a sorkatonai szolgálat, akkor a honvédség elveszítette a társadalommal a kapcsolatát, s ennek a tartalékos rendszernek éppen ez a lényege, hogy ezt visszaépítsük. Mi azt vállaltuk, hogy megvédjük ezt az országot, ilyen módon szimbiózisban kell élnünk a társadalommal, s nagyon kell figyelnünk, hogy mi a társadalom igénye a honvédséggel szemben.