Nem szabad „örökbe fogadni” az erdei vadak kölykeit
Szerző: Híradó.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.04.12. 08:46 | Frissítve: 2018.04.12. 08:50
A jó idő beköszöntével felkerekedünk, és elindulunk túrázni, erdőt kerülni. A kirándulások alkalmával találhatunk elárvultnak tűnő fiókákat vagy vadak kicsinyeit. Ilyen esetekben nagy lehet a kísértés, hogy segítsünk, esetleg magunkhoz vegyük a vadon élő állatokat. A szakemberek azonban felhívják a figyelmünket, hogy jobb ezekben a helyzetekben inkább továbbállni, mintsem „pótszülővé” válni.
A jó idő beköszöntével gyakorivá válik, hogy a vadászokat és a vadőröket hétvégente is megkeresik az erdőben járók, hogy őzgidát találtak az ösvény mellett, mit tegyenek.
A szakemberek ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy
őzgidát nem szokás csak úgy „találni”. Bár a kisállat elárvultnak tűnhet a laikusok szemében, valójában nem az.
Őzek esetében az a jellemző, hogy a suta elfekteti a gidáját,ha táplálkozni vagy inni indul, esetleg ha veszélyt észlel a közelben. Ez történik akkor is, ha ember kerül a közelébe. Ilyenkor az elfektetett gida órákon át magára maradhat, de ez semmilyen károsodást nem okoz nála.
Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a vadászok a tavaszi-nyári időszakban nem lövik ki a sutákat. Télen is csak akkor ejtik el a nőstényeket, hogyha azoktól már nem függ a gidájuk, azaz a fiatal állat tud gondoskodni magáról. Tehát
a magukra hagyott kisállatok nem árvák, csak átmenetileg maradtak egyedül.
A természetből bármilyen vadon élő
állat illegális elvitele bűncselekmény, aminek súlyos következményei is lehetnek. Egy őzgida vadgazdálkodási értéke 50 ezer forint. |
Az őzek esetében ritka az, hogy az ember tartósan vagy akár egy életre elriassza az anyaállatot kicsinyétől.
A suták az ember közelsége ellenére is a gidák közelében maradnak, és kivárják a megfelelő alkalmat arra, hogy visszatérhessenek oda, ahol a kisállatot hagyták.
A gida számára az egyedüllét ijesztő lehet, ezt semmiképpen se fokozzuk azzal, hogy megbolygatjuk az elfektetett állatot.
Egy idő után a magára hagyott kis őz hívni kezdi a sutát, és bár a hangja sírásra emlékeztet, semmiképp se kezdjük el cirógatni. Hagyjuk, hogy nyugodtan kommunikáljon a közelben lévő anyjával.
Összességében elmondható, hogy
bár nagy lehet a késztetés, az erdőben „lelt” őzgidákat sem szabad hazavinnünk.
Ezért a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek arra kérnek mindenkit, hogy legyünk alázattal az élővilág iránt, és ne bolygassuk meg annak rendjét.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)