Önkormányzati bérlakások: módosul a vitatott parlamenti előterjesztés

---

Budapest - Azt teszik lehetővé, hogy azok, akik 30 éve várják, hogy megvásárolhassák a lakásaikat, megtehessék.

---

Az egyes önkormányzati bérlakások eladásáról szóló, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló jogszabály módosítását vitatta meg szerdán késő este az Országgyűlés.

Független: az Országgyűlés nem kötelezheti eladásra az önkormányzatokat
    
Varga-Damm Andrea (független) azt mondta, egyetlen olyan ellenzéki képviselő sincs, aki ne azt szeretné, hogy minél több magyar embernek legyen saját tulajdona.

Az államnak korábban joga volt törvényt alkotni arról, hogy az állami bérlakások egy részét megvehetik a bérlők, az alaptörvény rendelkezései alapján az Országgyűlés azonban arról nem alkothat törvényt, hogy az önkormányzat köteles eladni a vagyonát - tette hozzá.

Fidesz: a javaslat a világörökségi területen lévő műemléki lakásokra fog vonatkozni

Böröcz László (Fidesz), aki előterjesztőként reagált az elhangzottakra, azt mondta, az eredeti törvényjavaslat valóban átgondolásra szorul, mert nem túl szerencsés, hogy belekerültek az indítványba azok az ingatlanok, amelyeket az önkormányzatok nem az államtól kaptak, hanem maguk vásároltak vagy építtettek.

A törvényjavaslatot módosítani tervezik, kötelező jelleggel kizárólag a világörökségi területen lévő műemléki lakásokra fog vonatkozni, minden más esetben az önkormányzatokra bízzák a döntést - közölte.

Az indítványnak az volt a célja, hogy minél több magyar embert és családot lakhatáshoz jutasson - jelentette ki a képviselő. A határozott idejű bérlakások esetében szerinte felmerülnek olyan szempontok, amelyek megfontolás tárgyává teszik az eladást, a határozatlan idejű önkormányzati bérlakásoknál azonban ilyenek nincsenek.

Hangsúlyozta, amennyiben a javaslatot leszűkítik a világörökségi területekre, akkor speciális szabályokat lehet bevezetni. Szavai szerint a benyújtani tervezett módosító javaslat ötéves korláthoz kötné a vásárlás lehetőségét.

Jobbik: nem lehet igent mondani a lakásprivatizációra

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) hozzászólásában úgy fogalmazott: semmiféle lakásprivatizációra nem lehet igent mondani, ami a magyar embereknek és a magyar önkormányzatoknak kárt okoz.

Hozzátette: a Jobbik igent mond a bérlakásprogramra, szerinte a bérlakások felújítását kellett volna támogatni, és akkor 21 ezer rászoruló család már beköltözhetett volna valami bérlakásba

DK: az alacsony mobilitás oka is a kevés bérlakás

Varga Zoltán (DK) az önkormányzatok vagyonvesztése mellett azt is problémásnak nevezte, hogy azoknak az embereknek, akik most nem tudnak lakáshoz jutni, nem lesz lehetőségük erre.

Összefüggés van szerinte a bérlakáshelyzet és a magyarországi alacsony a mobilitás között. Hivatkozott arra, hogy Nyugat-Európában kifejlett normális és igazságos szociális bérlakásrendszer van. Példaként hozta Svédországot, ahol az önkormányzatok építenek bérlakásokat, és ha valaki munkahelyet vált, csak átmegy egy másik régió másik bérlakásába. Magyarországon ez jelenleg elképzelhetetlen - mondta.

Független: a "fejlett világban" komoly bérlakásállomány van

Sneider Tamás (független) emlékeztetett: 1998-2002 közt a Fidesz még bérlakásprogramot hirdetett meg, most pedig pont az ellenkezőjét szeretnék.

Megjegyezte: a "fejlett világban" komoly bérlakásállomány van, ami a mobilitást is segíti, és sok esetben az ingatlanokat önkormányzati tulajdonban tartják. Ezekben a rendszerekben azonban nem gondolkodik a kormány.

DK: nem épülnek bérlakások

Hajdu László (DK) a javaslatból a bérlőből tulajdonosokká válókra vonatkozó elidegenítési tilalmat hiányolta, valamint hangsúlyozta: az önkormányzatoktól nem lehet elvenni vagyonukat.

Aggodalmait fejezte ki az önkormányzati bérlakások alacsony száma miatt, és azért, mert évtizedek óta nem épülnek új bérlakások. Úgy fogalmazott: sorban állnak az emberek ezekért az ingatlanokért.

Párbeszéd: lakhatási válság van Magyarországon

Tordai Bence (Párbeszéd) szerint Magyarországon lakhatási válság van, 2,5 millió ember él túlzsúfolt vagy egészségre ártalmas lakásokban. Közölte: további több millió olyan család van, akik nem kellően korszerű otthonokban élnek, akiknek nem kellően energiahatékony a lakásuk, a szigetelésük, a nyílászáróik, a fűtési rendszereik nem a 21. század színvonalán állnak. Ezekkel az ügyekkel kellene foglalkozni Magyarországon - mondta.
    
LMP: hiányoznak a garanciák
    
Csárdi Antal (LMP) szerint a parlament felelőssége, hogyan őrzi meg a nemzeti értékeket. Azt firtatta, miért maradt ki a törvényjavaslatból az elidegenítés tilalma. Hogyan tudják garantálni azt, hogy az ingatlanok néhány hónapon belül ne kerüljenek külföldi befektetők kezébe? - kérdezte.

Hozzátette: ez a javaslat megfeledkezik arról 10-100 ezer emberről, aki jelenleg is sorban áll az önkormányzati bérlakásokért. Közölte, meg lehetett volna jól is csinálni az előterjesztést, ha úgy fogalmazzák meg a javaslatot, hogy azokra vonatkozzon, akik 1993-ban nem vehették meg lakásaikat, de ma is benne élnek.

Zárszó
    
Az előterjesztő Böröcz László (Fidesz) hangsúlyozta, azt teszik lehetővé, hogy azok, akik 30 éve várják, hogy megvásárolhassák a lakásaikat, megtehessék. Közölte, a jelzett módosító indítványt be fogják nyújtani, az tartalmazni fogja azokat a garanciákat is, amelyeket az I. kerületiek kértek. Azon kell dolgozni, hogy az emberek saját tulajdont szerezzenek - hangoztatta.