Orbán Viktor: ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk

---

Budapest - Ismét van olyan világerő, amely az európai nemzeteket egyszínűvé és egyenállagúvá akarja gyúrni, mondta Orbán Viktor Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt rendezett október 23-i díszünnepségen.

---

A kormányfő beszéde elején - miután köszöntötte azokat, akik átérzik, hogy a magyar a szabadság népe, "egy különleges szabadságnemzet" - kiemelte: eshet eső, fújhat metsző szél, jöhet könnygáz vagy lovas roham, "összegyűlünk, mert éljünk bárhol is a világon, ma emlékezni akarunk".

A miniszterelnök a Terror Háza előtt beszélt

A miniszterelnök úgy fogalmazott: a szovjet uralom egy történelem nélküli térbe taszított bennünket, "meg akarta semmisíteni a múltunkat és a kultúránkat is". Szerinte azonban a fizikai és szellemi terror megismétlődése ellen a nemzeti emlékezet a legerősebb fegyver. "Ezért jöttünk ma éppen ide" - utalt a Terror Háza Múzeumra, amely - emlékeztetett - a nyilasok főhadiszállása, majd a kommunista pártállami terror székhelye volt.

2002-ben "pengefallal kimetszettük térből és időből, mementóvá emeltük, és egy múzeumot helyeztünk ide Budapest, Magyarország és Európa szívébe", hogy emlékeztesse mindig a világot: a magyarok szabadságvágyát nem lehet megfojtani. Azért állítottuk ide, hogy bennünket is figyelmeztessen: ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk; arra int minket, hogy "nekünk a szabadságot sosem adják ingyen, mindig meg kell küzdenünk érte" - mondta Orbán Viktor.

Jöjjenek a labancok, a muszkák, a németek vagy a szovjetek, "a saját szabadságunkat mindig nekünk kell megvédenünk, más sohasem fogja"

- hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, megjegyezve: a magyarok megszokták, "mifelénk a felszabadítás egy újabb megszállás kezdete".

Arról is beszélt a kormányfő, hogy "a nyugatiak, ha csodálták is az 1956-os magyar forradalmat, nem értették. (...) Nem értették, miért harcolunk olyan túlerővel szemben, amelyet emberi számítás szerint aligha győzhetünk le. Nem értették, hogy azért küzdünk, mert a végsőkig ragaszkodunk a saját kultúránkhoz és életformánkhoz, és nem akarunk föloldódni senkinek az olvasztótégelyében". Hangsúlyozta: "azt akarjuk, hogy tiszteljék azt, akik és amik vagyunk", hiszen a magyarok ezer éven át őrizték Európa határait és küzdöttek nemzeti önállóságukért. "Bátor és harcos nemzet vagyunk, amely jól tudja, akit nem tisztelnek, azt megvetik" - mondta, kijelentve: "azért nem értenek bennünket Brüsszelben ma sem, mert már akkor sem értettek".

Az emlékezés segít - fejtette ki a miniszterelnök - farkasszemet nézni "mai életünk igazságával" is: az igazság az, hogy a kommunizmus után 30 évvel ismét van olyan világerő, amely az európai nemzeteket egyszínűvé és egyenállagúvá akarja gyúrni. Mint minden kultúrnemzetnek, a magyaroknak is mindig volt saját elképzelésük Magyarországról, de "az igazság az, hogy

most, három évtized után újra veszély fenyegeti mindazt, amit Magyarországról és a magyar élet rendjéről gondolunk"

- hívta fel a figyelmet. Szerinte a szabadság 1990-es kivívása után most újra történelmünk fordulópontjához érkeztünk.
    Mint mondta, "hinni akartuk, hogy a régi bajok már nem térhetnek vissza", hogy a kommunisták hagymázas álma, hogy magyarok helyett "homo szovjeticust" faragjanak belőlünk, soha többet nem jöhet elő. Most pedig elképedve látják, hogy "a globalizmus erői feszegetik az ajtónkat, és azon dolgoznak, hogy magyarok helyett homo brüsszelicusokká gyúrjanak bennünket" - fogalmazott a kormányfő.

Úgy folytatta: abban is "hinni akartunk, hogy soha többé nem lesz dolgunk olyan politikai, gazdasági és szellemi erőkkel, amelyek el akarják vágni nemzeti gyökereinket", ahogyan abban is, hogy Európában nem ütheti fel a fejét terror és erőszak. De nem így történt, Európát ugyanis elvakították hajdani sikerei, és úgy szorult vissza a világszínpadon, hogy észre sem vette. "Világszerepről álmodozott, és ma már a szomszédjai is alig törődnek vele, és a saját háza táján is alig tud rendet tartani" - mondta.

A kormányfő szerint ennek belátása helyett "bosszúhadjáratokat indítottak" azok ellen, akik a szellemi önfeladás és a nihilizmus veszélyeire figyelmeztetettek. Azt mondta,

a 20. században katonai birodalmak okozták a bajt, most a globalizáció farvizén pénzügyi birodalmak emelkedtek fel.

Nincsenek határaik, de van világmédiájuk, és vannak tízezerszám megvásárolt embereik. Nincs szilárd szerkezetük, de van kiterjedt hálózatuk. Gyorsak, erősek és brutálisak - tette hozzá. A miniszterelnök megjegyezte, ez a pénzügyi spekuláns birodalom hozta Európa nyakára az újabb kori népvándorlást, a migránsok millióit, az új bevándorlók invázióját. Ők dolgozták ki azt a tervet, amellyel Európát kevert földrésszé akarják alakítani - tette hozzá. 

A kormányfő szerint már csak mi állunk ellen. "Oda jutottunk, hogy Közép-Európa maradt az utolsó európai migránsmentes övezet" - fogalmazott, megjegyezve, ezért van az, hogy az Európa jövőjéért folyó küzdelem éppen ide összpontosul. A miniszterelnök szerint ma minden választás sorsdöntő Európában. Az volt az osztrák, a német, a cseh és az lesz jövőre az olasz és a magyar is - mutatott rá. 

Orbán Viktor a következő választás esélyesének nevezte pártját, a Fideszt. Mint mondta, még nem érdemelték ki, nem harcolták ki a győzelmet, ahhoz mindenkire szükség lesz, ezért a következő hónapokban készülődni fognak: "márciusban újrakezdjük. És akkor áprilisban ismét győzni fogunk".