Örökléstől sérelemdíjig: a szóhasználat is változik az új törvénykönyvben

---

Debrecen - Több mint ötven év után lesz új polgári törvénykönyve hazánknak. Az új kódex számos változást hoz a család- és az öröklési jog területén is.

---

- Az eddigi Polgári Törvénykönyv 1959-ben keletkezett, amikor az úgynevezett magánjogi forgalom alig létezett. Az új kódex létrehozását a történelmi változások indokolták, másrészt a bírói gyakorlat által kimunkált elvek beépítése is indokolttá vált. Továbbá nem hagyható figyelmen kívül az Európai Unió jogalkotása sem - mutatott rá az új Ptk. megszületésének szükségszerűségére Figula Ildikó, a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke, aki Győrfi Attilával, a megyei ügyvédi kamara elnökével együtt a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorának vendége volt.

Az új törvénykönyv 2014. március 15-től több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított, jelenleg hatályos Ptk.-hoz képest. A nyolc könyvből, azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló kódexben helyet kaptak a jelenleg külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is. Figula Ildikó elmondta: a kormány 1998-ban hozott egy határozatot az új kódex megalkotásáról. Aztán több mint egy évtizedes munka során jogtudósok állították össze az anyagot. Nyolc könyv foglalkozik a polgári jog jogviszonyaival. A legnagyobb újdonság ebben a szerkezetben az, hogy a gazdasági társaságok joga, a családjogi törvény és az ingatlannyilvántartás anyagi jogi rendelkezései is beépültek a kódexbe.

Több jelentős változás lép hamarosan érvénybe, mutatott rá Győrfi Attila. A kamarai elnök elmondta: a házassági bontóperekben például megváltoztak a szóhasználatok, az évtizedeken keresztül működő formák.

Eddig, ha a bírósághoz a felek közös megegyezéssel adták be a válás iránti igényüket, szükséges volt a gyermek elhelyezésében, a kapcsolattartásban, a gyermektartási díj mértékében megállapodniuk. A bíróság megkövetelte, hogy a közös vagyont képező ingóságokat is megosszák a válásban résztvevő felek. Ám ezután nem gyermekelhelyezésről fog beszélni a bíróság, hanem szülői felügyeleti jogról. A házasság felbontása után  a kiskorú gyermek felügyeleti joga lesz szabályozva. A bíróság rendelkezhet úgy is, hogy mindkét szülőnél meghagyja a felügyelet jogát. Ez esetben mindkét szülő gyakorolja azt, a kettejük közötti megállapodás alapján. Kétféle módon lehet a szülői felügyeleti jogot gyakorolni. Az egyik egy „fészek-típusú” felügyeleti jog, a másik pedig a „váltott típusú”. A fészek azt jelenti, hogy egy otthonban lakik a gyermek és egy héten keresztül az egyik szülő, a másik héten pedig a másik gondoskodik a tartásáról. Például Svédországban, Norvégiában, a fejlett kapcsolatteremtő és válási kultúrával rendelkező országokban ez működik. A váltott típusúnál a gyermek hol az egyik, hol a másik szülőnél lesz. Ilyenkor a bíróság tartásdíjról sem rendelkezik. A tartásdíjat a bíróság eddig többnyire százalékos mértékben állapította meg. Most fix összegben lesz meghatározva a díj. Változás, hogy a gyermek tartásdíjat 18 éves kora után is kérhet akkor, ha 18 éves kora előtt már beiratkozott valamilyen középfokú iskolába, de azt nagykorúsága után fogja befejezni. Az egyetemre járó diák pedig általában 25 éves korig jogosult tartásdíjra. Ezt már nem is tartásdíjnak kell nevezni, hanem a nagykorú gyermek rokontartásának. Indokolt esetben pedig még túl is lehet lépni ezt az életkort.

Jelentős változás még a gyermektartással kapcsolatban, hogy a bíróság az ítéletébe egy úgynevezett automatikus, inflációkövető emelést is beépíthet – tette hozzá Figula Ildikó. Az elnökasszony kitért az öröklési jogban is történt változásokra is. – Az köztudomású, hogy a házastárs haszonélvezeti jogot kap a teljes vagyon felett. Ezt lehetett korlátozni és előfordult, hogy a leszármazók évtizedekig ne jutottak hozzá az örökségükhöz. Az új szabályozás szerint haszonélvezeti jogot csak az utolsó közös lakáson, illetve annak felszerelési, berendezési tárgyaival kapcsolatban kap a házastárs. A házastárs gyermek jogán örököl, tehát ugyanolyan jogi helyzetbe kerül a házastárs halála esetén, mint egy leszármazó. További változás, hogy amennyiben nincs leszármazó, eddig a házastárs volt az úgynevezett „állag örökös”. Azonban 2014. március 15-tól az örökhagyó szülei is örökölnek egyketted-egyketted részben a házastárssal.  Szintén változást hoz az élettársak öröklési helyzete. Az élettárs tíz év után úgynevezett használati jogot örököl, de nem a teljes vagyon felett, hanem az utolsó közösen használt lakás, illetve annak felszerelési, berendezési tárgyai felett.

Az öröklési joggal kapcsolatos változások a végintézkedést is elérték. A végrendeleti öröklés hangsúlyosabban szerepel a kódexben, már csak amiatt is, hogy a jogalkotó ezt a törvényes öröklés szabályai elé helyezte. A házastársak immár közösen is végrendelkezhetnek. A végrendelet érvényes lesz akkor is, ha valaki saját kezűleg írta, aláírta, de nem minden lapját szignálta. Könnyítés, hogy már nem érvényességi feltétel a végrendelet helyét szerepeltetni, a dátum elegendő.

A személyiségi jogot érintő változásokról Győrfi Attila beszélt. Az elnök elmondta,  a képmás, illetve hangfelvétel készítéséhez kell az érintett személy hozzájárulása, de nem szükséges azt írásban megtenni, mert ráutaló magatartással is ki lehet fejezni a beleegyezést. Eddig úgynevezett nem vagyoni kártérítést kérhetett, akit személyiségi jogában megsértettek. Az új kódex szerint sérelemdíjra lehet igényt tartani. A még hatályos rendelkezés szerint nem vagyoni kártérítést az kérhetett, aki bizonyította, hogy hátrány érte, kárt okoztak neki. Ezután nem kell majd bizonyítani, a bíróság fogja mérlegelni, hogy a jogsértés súlyos, avagy sem. A sérelemdíj pedig annak súlyához fog igazodni.

Dehir - Esti Közelkép 2014-02-24