Sargentini-jelentés: jogi lépéseket tervez a magyar kormány

---

Budapest - A hazánkat elítélő jelentés elfogadása elleni jogi lépésekről dönt hétfőn a kabinet.

---

A kormány hétfőn dönt azokról a jogi lépésekről, amelyeket a jogszabályellenesen elfogadott Sargentini-jelentés kapcsán indíthatnak. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi Kormányinfón az októberben a demográfia témájában indítandó nemzeti konzultációról is beszámolt.

A magyar kormány úgy értékeli, hogy az Európai Parlament (EP) nem fogadta el a szükséges kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján.

A Kormányinfón Gulyás Gergely kifejtette: a lisszaboni szerződés szerint a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a jelentés elfogadásához, azaz a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni, így pedig nem lett volna meg a többség.

Hozzátette: a jogvita tisztázásáig a jelentésnek további jogkövetkezménye nem lehet; hétfőn uniós ügyekkel foglalkozó kormányülés lesz, ahol döntenek a konkrét jogi lépésekről. A miniszter megerősítette azt a kormányzati álláspontot, hogy a jelentés valójában nem a jogállamiságról szólt, hanem a bevándorlással kapcsolatos álláspontok határozták meg annak elfogadását. A miniszter közölte: az EP-ben jelenleg jelentős többségben vannak a bevándorláspártiak, ezért fontos a 2019. májusi EP-választás, amikor az európai választók állást foglalhatnak a migrációról.

Arra a kérdésre, hogy továbbra is támogatják-e Manfred Weber néppárti frakcióvezető EB-elnöki ambícióit, a miniszter elmondta: hivatalos döntés még nincs, de nyilván nem lehet úgy tenni, mintha nem történt volna meg az, hogy Manfred Weber saját személyes ambíciói érdekében egy általa is tudottan hazug jelentést szavazott meg. A néppárt zárt frakcióüléséről annyit mondott: még a legnagyobb kritikusuk sem vitatta, hogy a jelentés gyenge és hemzseg a hazugságoktól.

A Magyar Időknek arra a kérdésére, hogy mit szól ahhoz, hogy Angela Merkel német kancellár szerint az illegális migráció elleni harc jegyében meg kell erősíteni az EU külső határának védelmét, és ehhez a külső határon fekvő országoknak át kell adniuk nemzeti kompetenciájuk egy részét a Frontex uniós határ- és partvédelmi szervezetnek, Gulyás Gergely azt mondta: nem értenek egyet vele ebben a formában.

– A magyar kormány szerint a schengeni szabályokat kell betartani – tette hozzá. Elmondta: ha valaki tagja a schengeni övezetnek, és a külső határt nem képes megvédeni, akkor vagy segítségére sietnek az egyezményben részes országok, és megvédik helyette a külső határt, vagy ha ehhez nem járul hozzá, akkor fel kell függeszteni a tagságát.

Gulyás Gergely arról is beszámolt, hogy a kormány nemzeti konzultá­ciót kezdeményez a népesedés témájában, mert szeretné, ha az állampolgárok véleményt nyilvánítanának az irányokról. Lapunk kérdésére elmondta: a nemzeti konzultációnak októberben meg kell kezdődnie. Közölte emellett azt is, hogy a kormány áttekintette a gazdasági növekedési adatokat, és már látszik, hogy idén 3,5 százalék feletti lesz a növekedés, így 2018-ban is fizetnek nyugdíjprémiumot.

Azt is bejelentette, hogy a kormány falusi útalap létrehozásáról döntött. Kifejtette: az általános költségvetési tartalékból 150 milliárd forintot különítenének el a Magyar falu programra, amiből mintegy ötvenmilliárdot fordítanának alsóbbrendű utakra. Az autópálya-matricák árából, illetve annak emeléséből 35-36 milliárd forint bevétellel számolnak, így összesen 80-90 milliárd forint áll majd rendelkezésre erre a célra.

Hozzátette: az ötezer fő alatti kistelepülések népességmegtartását elősegítő Magyar falu programról legkésőbb november elején dönthet a kormány. Bejelentette továbbá, hogy 2019. jú­lius 1-jétől állami alapítvány tartja fenn a Budapesti Corvinus Egyetemet, ahol a Corvinus-ösztöndíjprogramból az állami finanszírozással azonos feltételek mellett támogatják majd a tehetséges, illetve rászoruló hallgatókat.