Tovább élő háború: nem csak a Hortobágy vár további aknamentesítésre

---

Hortobágy - Csak másfél méter mélységig mentesítik a bombázóteret, ám mélyebben is nagyon sok bombatest lehet még.

---

Legkorábban augusztus közepén kaphat a nyilvánosság választ arra, hogy miért halt meg négy magyar tűzszerész és sérült meg súlyosan egy társuk a hortobágyi volt bombázótér mentesítése közben. Július 1-jén egy 250 kilogrammos szovjet légibombát készítettek elő a megsemmisítőhelyre való szállításhoz, amikor a szerkezet felrobbant. A honvédségi vizsgálat mellett rendőrségi közigazgatási eljárás is zajlik, ám nincs információ az eddigi megállapításokról - tudható meg a Magyar Nemzet elemző írásából.

A cikkírók honvédségi körökből arról értesültek, hogy a bombázótéren a felderítést végző magáncég munkatársai által kijelölt negyvenezer célpont csak töredéke lehet a föld mélyén ténylegesen található robbanótesteknek. A Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. szakemberei – szerződésüknek megfelelően – másfél méter mélységig derítették fel a terepet, azonban a célterületen ez a mélység nem elegendő a teljes mentesítéshez. Mint azt példaként elmondták, egy egytonnás bomba akár 8 méter mélyre is befúródik a földbe.

Az országban további két, robbanótestekkel kritikusan szennyezett terület található; az egyik megtisztításához hozzá sem mernek kezdeni, mert mérgesgáz-töltetű aknák is lehetnek a földben.

A Somogy megyei Nagybajom és Böhönye között fekvő, 3000–5000 hektár erdőrész tartozik a hadászati szempontból elaknásított körzet kategóriájába. A Magyar Nemzet cikke által megszólaltatott katonai források szerint a 2. Waffen SS-hadosztály működtetett itt aknagyárat, ahol foglyokkal például harci gázzal töltött üvegaknákat is gyártattak. A területen ismeretlen mennyiségű akna maradt, aminek a mentesítéséhez még nem mertek hozzáfogni. Nagybajom központjától 3 kilométerre északra 11 ezer hektár volt eredetileg aknásítva a Margit-vonal részeként, ennek egy részét felszedték.

A másik kritikus terület a horvát–magyar zöldhatár. 1991-ben, Jugoszlávia szétesésekor a Drávaszöget (horvát Baranya) a szerbek elfoglalták, és a magyar határt elaknásították. A horvátok, visszafoglalva a területet, felszedték az aknákat, legalábbis ezt állítják, ám a szakemberek ma is óvatosságra intenek, hiszen nem tudható, mennyi akna került magyar területre, mennyit sodortak át például az árvizek. Tavaly, a migránsok elhárítására szolgáló kerítés építése során éppen ezért dolgoztak fokozott figyelemmel és tűzszerészek jelenlétében.

Az mindenesetre sokat elmond a hazai mentesítési feladatokról, hogy egy tűzszerész a Magyar Nemzet cikkíróinak azt mondta: a jelenlegi tempó és kapacitás mellett még legalább száz évig van munkájuk.