Felfüggesztett fogházat kapott első fokon a debreceni tömegbaleset okozásával vádolt villamosvezető – videóval

---

Debrecen - A bíróság szerint a villamosvezető hibája miatt ütközött a DKV villamosa egy busszal. A balesetben tizenegyen sérültek meg.

---

1 év 8 hónap fogházbüntetésre ítélték szerdán a Debreceni Járásbíróságon azt a villamosvezetőt, akivel szemben maradandó fogyatékosságot, tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emelt vádat az ügyészség. A bíróság a büntetés végrehajtását három évre felfüggesztette, azaz a villamosvezetőnek nem kell fogházba vonulnia.

A férfit emellett a vasúti járművezetéstől 2 és fél évre eltiltották, emellett 672 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezték. Három megsérült személy nyújtott be polgárjogi kártérítési igényt, ezt a Debreceni Járásbíróság egyéb törvényes útra utasította.

Az ítélet egyelőre nem jogerős, az ügyész tudomásul vette azt,

a vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért. Ha nem fellebbeznek, az ítélet jogerőre emelkedik. 

Amint arról beszámoltunk, a Debreceni Járási Ügyészség a villamosvezetőt vádolja a 2018-as belvárosi tömegbaleset okozásával. A vádirat szerint 12 másodperccel a szabad jelzés előtt indult el, ezért ütközött egy szintén DKV-s busszal. A baleset következtében 11-en sérültek meg, egy utas sérülése maradandó fogyatékosság hátrahagyásával gyógyult.

A vádiratban az ügyészség felfüggesztett fogházbüntetés és vasúti járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabását indítványozta.

A villamosvezető nem tett beismerő vallomást, tagadta bűnösségét, azt mondta, szabad jelzésre haladt be a kereszteződésbe.

A büntetlen előéletű férfi 2002 óta vezet villamost, ezt tette a baleset után is, egészen a vádemelésig. Ekkor a DKV a járművezetés alól felmentette, és más munkakörbe helyezte át.

A DKV Zrt. álláspontja az, hogy a bírósági ítéletig, mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. A férfi korábban nem okozott balesetet.

A baleset délután történt, a férfi reggel fél hét óta vezetett aznap villamost. Állítása szerint az előkészítő jelzésre csak megmoccantotta a villamost, s a szabad jelzésre indult el. Elnézett a bal oldalra, s amikor visszakapta a fejét, akkor látta a buszt, s már nem tudott tenni semmit. Állítása szerint túlmelegedés miatt le volt kapcsolva az egyik hajtás a villamoson, így csak lassan indult el és haladt be a kereszteződésbe.

Azt vallotta, amikor megmoccantotta a villamost, öt másodperc volt a szabad jelzésig, ennyi idő alatt egyik hajtás nélkül nem érhetett volna be a kereszteződés közepébe. A megmoccintásra elmondása szerint azért is szükség volt, mert az ottani lámpás gyalogátkelőhelynél a gyalogosok gyakran mennek át a piroson, de ha látják, hogy mozog a villamos, megállnak.

Szerinte rövid volt a lámparend úgynevezett kiürítési fázisa, ez volt a baleset oka.

Azt elismerte, hogy kicsit későn nézett jobbra, s ugyan nem keresi a buszvezető felelősségét, de szerinte egy satufékezés megoldás lehetett volna.

A bíróság azonban nem fogadta el az érvelését, bizonyítottnak látták, hogy azért történt a baleset, mert a villamosvezető jóval a szabad jelzés előtt indult el a járművel. A bíró szerint a bizonyítékok, a tanúvallomások és a szakértői megállapítások maradéktalanul alátámasztották a vádiratban foglaltakat. 

A lámpák fázisáról is úgy nyilatkozott a bíró, a megnövelt áthaladási idők miatt az megfelelő volt a baleset idején.

Esetleges problémáról a DKV sem küldött jelzést a lámpák üzemeltetőjéről.

Tóth Ildikó bíró azt is hangsúlyozta, hogy csak a buszvezető lélekjelenlétén és vezetéstechnikai manőverén múlt az, hogy itt nem történt egy sokkal súlyosabb tragédia. Az, hogy megfogta a buszt, hogy el tudta kormányozni fontos volt, hisz a jármű kiköthetett volna az egyik sarki üzletben is.