Három kontinensen telelnek a magyarországi gólyák

---

Budapest - 8 ezer kilométeres vonalon szétszóródva telelnek a magyarországi fehér gólyák műholdas jeladóik szerint.

---

Miközben néhány kockázatot vállaló madár Magyarországon fagyoskodik a régen látott hidegben, többségük a szokott módon Afrika középső régiójában, elsősorban Csádban és Szudánban telel. Két jeladós gólya azonban kétszer ilyen messze, a Dél-Afrikai Köztársaságig repült, ami több mint 8 ezer kilométeres odautat jelent - közölte az MTI-vel hétfőn a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Az MME tájékoztatása szerint ezek a pontos információk annak köszönhetők, hogy az egyesület munkatársai hatvan fehér gólyára szereltek műholdas jeladót az elmúlt öt évben. Sokatmondó adat azonban, hogy ezek közül jelenleg kevesebb mint tíz adó aktív, azaz az eszközök esetleges meghibásodásának esélyét is figyelembe véve már csak a megjelölt gólyák mintegy 20 százaléka lehet életben - figyelmeztet az MME. A szakemberek szerint a műholdas követésnek köszönhetően néhány év alatt többet lehetett megtudni a faj vonulási és telelési viselkedéséről, mint az ezt megelőző több mint száz év hagyományos - az adatgyűjtéshez a madár ismételt kézbevételét igénylő - gyűrűzéssel.

Kiderült, hogy a fiatal fehér gólyák az ivarérés évei alatt gyakran haza sem jönnek, a nyarat Kis-Ázsia térségében töltik, de fény derült a talán legkorábban, már februárban visszatérő gólya titkára is: Báró gyorsaságának oka, hogy Afrika helyett csak Izraelig vonul. A GPS-adatokból tudható, hogy az egyes példányok telelőhely-választása akár évenként változhat. Idén ősszel az is kiderült, hogy a délre vonulást hosszabb időre megszakíthatják olyan kedvező események, mint egy sáskajárás a Szahara déli, Száhel övezetében.

A szakemberek azt is megtudták, hogy a magyarországi állomány fő telelőterülete Csádban és Szudánban van, ám a gólyák akár úgy is dönthetnek, hogy folytatják útjukat és az afrikai kontinens legdélebbi térségéig repülnek, ahonnan visszatérve több mint 20 ezer kilométert repülnek fél év alatt - hívja fel a figyelmet az MME közleménye. A múlt héten két jeladós fehér gólya pusztulására és ennek okaira is fény derült, ismételten jelezve, hogy milyen veszélyek fenyegetik mind az itteni telelés kockázatát felvállaló, mind a vonuló példányokat.

A Január nevű áttelelő madár január 12-én pusztult el, tetemét a Fővárosi Állat- és Növénykertben Sós Endre vezető állatorvos vizsgálta meg. Az elhullás oka a madár emésztőrendszerében a táplálékállatok szőréből és egyéb emészthetetlen részeiből képződött úgynevezett bezoár okozta gyulladás és elzáródás volt, melynek kialakulása valószínűleg a főként kisrágcsálókból álló táplálkozásra vezethető vissza. Mindazonáltal a gólyák túlnyomó többségének az ilyen emészthetetlen táplálék-összetevők nem okoznak gondot, ezektől (a baglyokéhoz hasonló) napi többszöri köpeteléssel probléma nélkül megszabadulnak - közölte az MME.

Az MME tájékoztatása szerint az egyik leghíresebb jeladós fehér gólya, az időjárás-jelentésekben is bemutatott Veca Afrikában került bajba. Adója január 9. óta ugyanarról a helyről sugározta a jeleket, amiből a pusztulására lehetett következtetni. A madarászok nemzetközi közösségének köszönhetően alig néhány nap alatt sikerült megszervezni, hogy valaki Zambiában ellenőrizze a GPS-koordinátákat, így derült ki, hogy Veca valószínűleg orrvadászat áldozata lett. Annak ellenére, hogy az áttelelés rendkívül kockázatos döntés, az itt maradó gólyák rendkívül jól bírták a telet az elmúlt években és a mostani kemény fagyok idején is. Többségük az alapvetően szükségtelen emberi segítség nélkül vészeli át a fagyos hónapokat, a Januáréhoz hasonló elhullásról eddig nem volt hazai adat.

A megjelölt állatok megfigyelésében a lakosság is részt vehet: az MME által működtetett jeladosmadarak.mme.hu honlapon bárki nyomon követheti nemcsak a fehér gólyák, de további 17 madárfaj csaknem 300 egyedének mozgását - közölte a madártani egyesület.