Ilyen szivárványt ritkán látni, amilyet a 800 éves magyarországi településen fotóztak

---

Feldebrő – Ráadásul nem is az égre, hanem a poharakra kellett fókuszálni. Hét pohár, hét tétel, hét szín.

---

A feldebrői Gecse István sajátos kompozíciót készített nemrég, és így lehetősége nyílt arra, hogy lefényképezzen egy különleges szivárványt. A borász ugyanis a saját tételeiből választott ki hetet, s azokkal töltött meg hét poharat. 

Az elsőbe egy 2018-as száraz vörös cuveé került (kékfrankos, zweigelt, portugieser). A másodikba egy friss, tehát 2019-es és szintén kékfrankos rozé. A harmadik szintén száraz tétel, ez is 2019-es és Irsai Olivér. Középen egy aranyérmes tétel mosolyog, egy 2018-as, késői szüretelésű édes olaszrizling. Ezt 2017-ből egy debrői hárslevelű félédes bor követi, igen magas, 16 százalékos alkoholtartalommal. Végül két debrői hárslevelű esszencia következik: egy 2017-es késői szüretelésű édes borkülönlegesség, mely által több aranyérmet begyűjtött már Gecse István, a sort pedig egy 2014-es, szintén aranyéres esszencia zárja.

Feldebrőre feltétlenül érdemes lesz majd ellátogatni, ha véget ér a járvány. Nem akármilyen látnivalót kínál ugyanis ez a 800 éves település.

Az Európában is egyedülállónak számító hazai templom a feltételezések szerint Aba Sámuel, a harmadik magyar király sírjára épült. Az uralkodó a ménfői csatában ütközött meg III. Henrik seregeivel. Menekülés közben, valahol a mai Füzesabony környékén gyilkolhatták meg 1044-ben, s először a feldebrői monostorban helyezték örök nyugalomra.

A templom vészterhes időkben erődként is szolgált. Három méter magas falak és nyolc méter széles, öt méter mély vizesárok vette körül, így sikerült átvészelnie a tatárjárást is. Igazi különlegessége az altemplom, mely gyakorlatilag érintetlenül fennmaradt. Sajnos, a freskók csak töredékesen: de ma is döbbenetesen hatnak a biblia jelenetek, Káin és Ábel története, vagy éppen az ítélkező Krisztusé.

Közvetlenül a templom mellett található a Hárs Pincészet, Gecse István borász portája, aki borászati és szőlészeti kincseket is őriz: történelmi időket megélt, muzeális értékű prések, hajdani szőlész és borász eszközök is sorakoznak itt. Sokan nem tudják, de a francia Sauternes és Tokaj mellett a debrői borokra is jellemző az aszúsodás a botritisznek köszönhetően – árulja el a borász, akinek falát elismerő oklevelek és a szakmához, a helytörténethez kötődő festmények borítják.