Itt a jogerős ítélet a Nagytemplomra fújt horogkereszt ügyében

---

Jogerősen is két-két év próbára bocsátotta a Debreceni Törvényszék azt a két fiatalkorút, akik tavaly áprilisban horogkeresztet festettek a Debreceni Református Nagytemplom talapzatára.

---

A másodfokú bíróság mindössze a minősítésen változtatott: társtettesként elkövetett rongálás bűntettében mondta ki bűnösnek a két vádlottat. Egyebekben a törvényszék helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, így a két fiatalkorú a próbára bocsátás idején pártfogó felügyelet alatt áll.

A Debreceni Törvényszék elfogadta a tényállást. Eszerint 2016. április 16-án este az elsőrendű vádlott a Nagytemplom környékén időzött, ahová megérkezett barátaival a másodrendű vádlott is. Az elsőrendű vádlott felvetette, hogy a nála lévő fekete színű festékkel falfirkát fessenek a Nagytemplom talapzatára. Bár egyikük barátnője próbálta őket lebeszélni, a fiúk hátra hagyták a társaságot, és a márványlapokkal kirakott lábazatra horogkeresztet és egy fordított keresztet festettek. Ezt követően szétváltak és elhagyták a helyszínt. A két fiú a református egyházközösségnek 80 ezer forintos kárt okozott.

A két 15 éves elkövető elismerte a bűncselekményt. Bűnösségüket a tanúvallomások és az okirati bizonyítékok is alátámasztották. Az elkövetők megbánták tettüket, az elsőrendű vádlott megfizette az okozott kárt, és bocsánatot is kért a sértettől.

Az ügyet első fokon, 2016 májusában bíróság elé állítás keretében tárgyalta a Debreceni Járásbíróság, erkölcsi okokból azonban zárt tárgyalást rendelt el a bíró. A nyilvánosság kizárását a két fiatalkorú elkövető érdekei, személyiségi jogainak védelme indokolta. Másodfokon a tanács szintén zárt ülést rendelt el.

Az ügy egyébként azért került másodfokra, mert az ügyészség súlyosításért, külön magatartási szabály előírása céljából, a vádlottak, törvényes képviselőik és védőik pedig enyhítésért fellebbeztek.

Az ügyészség azt kérte, hogy a másodrendű vádlott a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközösség Presbitériuma előtt a presbitérium által meghatározott időpontban az ülésen kérjen bocsánatot.

A Debreceni Törvényszék jogerős ítéletében nem írt elő ilyen magatartási szabályt. Az indoklásban elhangzott: nem lehet erre kötelezni a vádlottat. A magatartási szabályok kötelezettségeket, tilalmakat szabhatnak meg, a jog eszközével bocsánatkérést nem lehet kikényszeríteni. Márpedig, ha ez nem belülről jön és nem őszinte, akkor preventív hatása sincs.

Az ítélet indoklása során a tanács elnöke kiemelte: a Debreceni Járásbíróság az eljárási szabályokat mindenben betartotta, így a védői hivatkozásokat a törvényszék nem tartotta megalapozottnak. A bíróság elé állítás feltételei fennálltak, az elsőfokú bíróság a büntetőeljárási törvénynek megfelelően járt el és eleget tett ügyfelderítési kötelezettségének is. A törvényszék szerint helyes volt az a megállapítás is, miszerint a vádlottak olyan műemléket rongáltak meg, amely nem csak Debrecen legfontosabb jelképe, hanem országos jelképnek is tekinthető, tettük súlyosan sértette a közérdeket, így ezt joggal értékelte súlyosító körülményként a bíróság.