Jogerős: a villamosvezető okozta a tömegbalesetet Debrecen belvárosában – videóval

---

Debrecen - A férfi másodfokon is felfüggesztett fogházat kapott. A bíróság szerint az ő hibájából ütközött a villamos egy busszal.

---

Amint arról beszámoltunk, 1 év 8 hónap fogházbüntetésre ítélték februárban a Debreceni Járásbíróságon azt a villamosvezetőt, akivel szemben maradandó fogyatékosságot, tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emelt vádat az ügyészség. A bíróság a büntetés végrehajtását három évre felfüggesztette, azaz a villamosvezetőnek nem kell fogházba vonulnia.

Az első fokú tárgyaláson még lehetett felvételt készíteni a vádlottról

A férfit emellett a vasúti járművezetéstől 2 és fél évre eltiltották, emellett 672 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezték. Három megsérült személy nyújtott be polgárjogi kártérítési igényt, ezt a Debreceni Járásbíróság egyéb törvényes útra utasította.

Az ítélet nem volt jogerős. Az ügyész ugyan tudomásul vette azt, a vádlott és védője azonban három nap gondolkodási időt kért. Az ügyvéd nem nyújtott be fellebbezést, a vádlott azonban igen, így az ügy másodfokon a Debreceni Törvényszéken folytatódott.

A törvényszéken csütörtökön hoztak jogerős ítéletet, eszerint a bűnügyi költséget csökkentették 50 ezer forinttal, egyebekben helyben hagyták az első fokú ítéletet.

Nagy Antal bíró indoklása szerint a villamosvezető tudatos gondatlansággal szegett KRESZ-szabályt közösségi közlekedésre szolgáló járművet, s csak a véletlennek köszönhető, hogy súlyosabb eredménnyel nem járt a baleset.

Mint ismert, a Debreceni Járási Ügyészség a villamosvezetőt vádolta a 2018-as belvárosi tömegbaleset okozásával. A vádirat szerint 12 másodperccel a szabad jelzés előtt indult el, ezért ütközött egy szintén DKV-s busszal. A baleset következtében 11-en sérültek meg, egy utas sérülése maradandó fogyatékosság hátrahagyásával gyógyult.

A vádiratban az ügyészség felfüggesztett fogházbüntetés és vasúti járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabását indítványozta.

A villamosvezető nem tett beismerő vallomást, tagadta bűnösségét, azt mondta, szabad jelzésre haladt be a kereszteződésbe.

A büntetlen előéletű férfi 2002 óta vezetett villamost, ezt tette a baleset után is, egészen a vádemelésig. Ekkor a DKV a járművezetés alól felmentette, és más munkakörbe helyezte át.

A DKV Zrt. álláspontja az, hogy a jogerős bírósági ítéletig, mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. A férfi korábban nem okozott balesetet.

A baleset délután történt, a férfi reggel fél hét óta vezetett aznap villamost. Állítása szerint az előkészítő jelzésre csak megmoccantotta a villamost, s a szabad jelzésre indult el. Elnézett a bal oldalra, s amikor visszakapta a fejét, akkor látta a buszt, s már nem tudott tenni semmit. Állítása szerint túlmelegedés miatt le volt kapcsolva az egyik hajtás a villamoson, így csak lassan indult el és haladt be a kereszteződésbe.

Azt vallotta, amikor megmoccantotta a villamost, öt másodperc volt a szabad jelzésig, ennyi idő alatt egyik hajtás nélkül nem érhetett volna be a kereszteződés közepébe. A megmoccintásra elmondása szerint azért is szükség volt, mert az ottani lámpás gyalogátkelőhelynél a gyalogosok gyakran mennek át a piroson, de ha látják, hogy mozog a villamos, megállnak.

Szerinte rövid volt a lámparend úgynevezett kiürítési fázisa, ez volt a baleset oka.

Azt elismerte, hogy kicsit későn nézett jobbra, s ugyan nem keresi a buszvezető felelősségét, de szerinte egy satufékezés megoldás lehetett volna.

A másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék bírája, Nagy Antal megjegyezte, hogy amennyiben a kereszteződés forgalomszabályozásának megtervezésénél egyeztettek volna a közlekedési vállalattal és a megengedett maximális 4 és fél másodperces átmeneti idővel hosszabb kiürítési idővel terveztek volna, akkor a baleset elkerülhető lett volna. Az elsőfokú bíróság egyenként és összességében is a logika szabályai szerint értékelte, és meggyőző indokát adta a ténybeli következtetésének. Nyomon követhető volt az a logikai okfolyamat, amely a tényállás megállapításához vezetett.

A büntetőtanács elnöke hangsúlyozta, hogy a vádlott maga is több alkalommal elismerte, miszerint a szabad jelzést megelőzően elindította a villamost és abban is elismerte ténybeli felelősségét, hogy csupán az utolsó pillanatban tekintett jobbra, a kereszteződésbe történő behaladása közben végig a bal oldali forgalmat figyelte. Ezen szabályszegései alapozták meg a büntetőjogi felelősségét. A bíróság megállapította, hogy a villamos „moccantása” a tilos jelzés hatálya alatt történt, míg az intenzív megindulás az átmeneti jelzés alatt. Kockázatnövelő tényező volt a rövidebb kihaladási, kiürítési idő és az autóbusz számára biztosított 3 másodperces sárga jelzés rövidsége, amely miatt az autóbusz középső része már a tilos jelzés ellenére haladt be a kereszteződésbe szabályos közlekedés mellett is.

A Debreceni Törvényszék büntetőtanácsa megállapította, hogy amennyiben a vádlott az általa vezetett villamossal a szabad jelzésen indul, akkor a baleset nem történik meg! Térben és időben a járművek elkerülték volna egymást. A vádlott közlekedési szabályt szegett, amely okozati összefüggésben van a bekövetkezett balesettel, így a büntetőjogi felelőssége kérdésében eredménnyel nem hivatkozhat a forgalomirányító fényjelzőkészülék programhibájára, illetve a buszvezető szabályszegésére, melyek legfeljebb enyhítő körülményként értékelhetők, de a vádlott bűnösségére hatással nincs.

A büntetés kiszabása vonatkozásában a törvényszék további enyhítő körülményként tárta fel, hogy a vádlottnak egy kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, a balesetben maga is súlyosan megsérült, valamint a vizsgálat során megállapított forgalomszervezési hiányosságot. A súlyosító körülményeknél pontosította a bíróság, hogy a maradandó fogyatékosságot szenvedett sértetten túl nem négy, hanem három sértett szenvedett súlyos sérülést, a negyedik súlyos sérült maga a vádlott volt.

A bíróság ítélete a mai napon jogerőre emelkedett.