Jöhet a poligráf a Budaházy-ügyben?

---

Budapest – A vád tanújának poligráfos vizsgálatát javasolta a védelem a zárt tárgyaláson folytatódó Budaházy-ügyben szerdán a Fővárosi Bíróságon.

---

A vád tanúját korábban meggyanúsították az ügyben, de a hatóságokkal való együttműködése, a társaira tett terhelő vallomásai nyomán vele szemben megszűnt az eljárás. A férfi meghallgatása júniusban nyilvánosan kezdődött el a bíróságon, ám még akkor, néhány óra elteltével az ügyész indítványára a tanú védelmében zárt tárgyaláson folytatódott a per, amelyről nem csupán a sajtót és az érdeklődőket, de szokatlan módon Budaházyt és egyik vádlott-társát is eltávolíttatta a bíróság.

A szerdai zárt tárgyalás kezdeti, nyilvános szakaszán a védők indítványozták a vád tanújának poligráfos – hazugságvizsgálóval történő – ellenőrzését, ugyanis a büntetőeljárási törvény változása nyomán az olyan kiemelt ügyekben, mint a Budaházy és társai ellen folyó büntetőper, a tanú beleegyezése esetén erre lehetőség van.

Budaházy és szintén előzetes letartóztatásban lévő egyik vádlott-társa immár sokadszor tette szóvá, hogy fogvatartási körülményei miatt nem tudja megismerni és áttanulmányozni a rá vonatkozó iratokat, bizonyítékokat, így nem tud felkészülni a tárgyalásokra.

Az öttagú bírói tanács elnökének közlése szerint az eljárási törvény változása miatt felvethető az is, hogy a pert vagy annak egy részét meg kell ismételni, erre azonban a bíróság döntése szerint nem kerül sor.

Azokra a védői kifogásokra, amelyek szerint a vád tanújának júniusi vallomástételéről készült jegyzőkönyvet még nem kapták meg, így nem tudtak felkészülni a szerdai tárgyalásra, a tanács elnöke úgy reagált: a jegyzőkönyv több mint 900 oldalas, áttekintése nem zárult le, továbbá a törvényi változások folytán a tanács két hivatásos bírájának kezén lévő 83 ügyből 22 – köztük a Budaházy-ügy – kiemelt, tehát soron kívüli intézést igényel, e mellett nem könnyíti az eljárást a megfelelő tárgyalótermek hiánya sem.

A több mint két éve előzetes letartóztatásban lévő, símaszkot viselő kommandósok által bilincsben a tárgyalóterembe vezetett Budaházy „Szabadság!” kiáltásokkal üdvözölte maroknyi hívét, akik felállva tapsoltak neki, voltak közöttük, akik „Magyar Nemzeti Gárda” feliratú pólót viseltek. A bíró ismételten figyelmeztette a hallgatóságot a rend megtartására.

A Budaházy-per várhatóan pénteken is zárt ajtók mögött folytatódik a Fővárosi Bíróságon. Az ügyészség szerint Budaházy György 2007 folyamán az Ír Köztársasági Hadsereg mintájára létrehozta a Hunnia mozgalom elnevezésű szervezetet annak érdekében, hogy 2007-2009-ben terrorcselekményekkel, főként Molotov-koktélos támadásokkal állami szerveket kényszerítsen, az akkori szocialista-szabaddemokrata kormánytöbbség politikusait és a lakosság velük rokonszenvező csoportjait megfélemlítse, és így befolyásoljon parlamenti döntéseket. A vádlottak meg akarták akadályozni például az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény megszavazását, Bajnai Gordon miniszterelnökké választását és kormánya megalakítását, mi több, Budaházy azt is tervbe vette, hogy árnyékkormányt hoz létre és átveszi az ország irányítását a Gyurcsány-kormánytól.

A vádirat tartalmazza, hogy Budaházy kérdőíven toborozta „szakértőit”, „katonáit”; egy jászberényi tanyán havonta kiképzéseket, felkészítéseket tartottak, és ott készítették elő a terrorakciókat is.

A politikai motivációjú támadások célpontjai javarészt az akkori kormánypárti politikusok otthonai, illetve az akkori kormánypárti MSZP, illetve SZDSZ székházai voltak. Ezekben az esetekben nem egyszer az interneten is megfenyegették a politikusokat, például az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény parlamenti szavazása előtti támadásoknál azt üzenték a világhálón, hogy „senki sem utolérhetetlen”, ezért a „nem” gombot nyomják meg. Ugyanakkor a vádlottak egyes esetekben inkább a személyes ellenszenv okán választottak célpontokat, mint például a Vörös Csepel elnevezésű szórakozóhely, melegek által látogatott helyek, vagy éppen egy jegyiroda esetében. Ez utóbbinak az volt a „bűne”, hogy egy, a Hungarica zenekar koncertje után érdeklődő bepanaszolta Budaházynál, aki felháborodottan utasítást adott az akcióra.

Csintalan Sándor egykori szocialista politikus, a HírTv műsorvezetőjének „megleckéztetésére” az ügyészség szerint azért adott utasítást az elsőrendű vádlott, mert mozgalmának katonáit huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak nevezte. Csintalant vascsővel ütlegelték, miközben azt kiabálták: „Te mocskos, büdös zsidó!”, majd a vérző, életéért könyörgő áldozattól elvették 8 ezer forintját. A vádpontok között szerepel puszta pénzszerzés céljából elkövetett bűncselekmény is, egy ATM pénzkiadó automata felrobbantása.

A gyújtópalackos támadások egy része sikertelen maradt, mert a Hunnia mozgalom kiképzett „katonái” meg sem tudták gyújtani a benzines palackokat, máskor pedig a kiérkező tűzoltók oltották el a lángokat. A legsúlyosabb esetekben keletkezett kár néhány százezer forintos. A vádlottak az eljárás során mindvégig következetesen tagadták a bűncselekmények elkövetését, kivéve egyiküket, aki a nyomozás során még részletes, társaira is terhelő vallomásokat tett, amelyeket azonban a büntetőper elején visszavont.

Fotó: MTI – Kovács Attila