Megismerte az ország a debreceni lányt, aki gitárosnak született – videóval

---

Debrecen – Katona Reni dolgozhatna közgazdászként is. De nem teszi. Mert a szemei előtt nem számok, hanem hangjegyek lebegnek.

---

Ülünk egy családi ház ebédlőasztala körül és beszélgetünk. Muzsikáról diskurálunk, rockzenétől, nagy koncertekről, legendás gitárosokról. És közben kirajzolódik Renáta portréja...

„Nem volt a családomban előzménye a zenélésnek. Ha, csak az nem, hogy öcsém annak idején elkezdett gitározni klasszikus hangszeren. De úgy érezte, inkább dobolna, így megörököltem a hangszerét. Hát így kezdődött...”

A dolgok 2008 környékén fordultak komolyabbra, amikor Reni beratkozott a debreceni Rocksuliba. Jó kezekbe került, hiszen a cívisváros egyik legjobb rockgitárosa, Kozma Norbert tanította, őt Renáta azóta is mesterének és példaképének tekinti. Ezután pedig Kékkői Zalánnál, a budapesti Rocksuliban folytatta tanulmányait. Persze vannak példaképei, nagy kedvencei a nemzetközi sztárok között is. Felcsillanó szemmel mesél erről.

„Bryan Adams nagy hatást gyakorolt rám. Míg élek, nem felejtem el, amikor 15 évesen, a Főnix Csarnokban az első sorból élvezetem végig a debreceni koncertjét. Fél egykor mentem oda, hogy meglegyen a legjobb helyem. De tavaly nyáron élőben hallgathattam annak idején a másik nagy kedvencemet, John Norumot is.”

A leendő Stringsgirl eleinte leginkább Bryan Adams slágerein edződött. Majd terítékre kerültek a többiek, például Slash, Joe Satriani és Richie Sambora. Innentől aztán már nem volt számára megállás.

„Az egyetemista éveimben szinte reggeltől estig gitároztam, mert úgy éreztem, sok mindent csak dallamokkal lehet igazán kifejezni. Ezért kezdtem el instrumentális dalokat írni.”

Renáta a Rocksulis évek alatt oszlopos tagja lett egy ott alakult zenekarnak. A Strings of Rock and Roll elnevezésű csapat fontos részévé vált ekkori életének. A zenekar átesett számos tagcserén, végül lánybandává alakult, három esztendeig működött és sok emlékezetes koncertjükre lehet emlékezni.

„Sokszor léptünk fel a fővárosban, és eljutottunk Erdélybe is, ha jól emlékszem, közel száz fellépésünk volt. De ma már úgy érzem, törvényszerű és időszerű volt a szétválás. Hiszen a többieknek hobbi volt a zenélés. Én pedig már tudtam, hogy az életemet jelenti.”

Ekkor pedig megszületett szóló projektje, a Stringsgirl. Ennek első nyilvános megjelenése a Driftaway című saját szerzeményének demo videoklipje volt.

„Emlékszem, a háztetőn gitároztam, édesanyám pedig lent tartotta a kamerát. Bármennyire egyszerűre is sikerült ez a klip, én nagyon boldog voltam, amikor elkészült. Azóta sikerült profi körülmények között rögzíteni a videókat. A második, Journey című videóklipem (és azóta az összes ) már Balló Béla fotós és videós munkáját dicséri.”

Egy zenész számára a hangszerei sokkal többet jelentenek puszta eszközöknél. Így van ezzel Reni is, olyan szeretettel beszél-mesél róluk, mint a legjobb barátokról, testvérekről, társakról.

„A legelső gitárom egy Aria Stratocaster volt. Vele kapcsolatban az volt az elvárásom: olyan legyen, mint Bryan Adamsé. Rengeteget játszottam rajta koncerteken. De már akkor jött a nagy szerelem egy Fender Stratocaster „személyében”, ami akkor még csak álomnak tűnt. Ott volt a boltban és én tudtam, hogy majd egyszer hazajön velem. Több mint négy évet kellett egymásra várnunk, én mindig összeszorult szívvel léptem be az üzletbe, vajon ott van-e még. 2012 decemberig szerencsére nem vitte el senki, így így a diplomaosztómra őt kaptam meg a családomtól. Imádom a hangját. Legújabb társam a Schecter Hellraiser Solo 6, ami a Lifelong Dream című legújabb dalomban már látható és hallható. Úgy érzem, teljesen az én kezemre lett öntve. De nagyon szeretem azt a hangszeremet is, amit annak idején a Kowalsky Meg A Vega zenekar ötéves születésnapi koncertjén kaptam tőlük.”

Reni úgy döntött, elindul a Ki Mit Tube internetes tehetségkutató versenyére. A Driftaway-t nevezte be, méghozzá olyan feldolgozásban, hogy a dobon és a basszusgitáron is ő játszott. A középdöntőben pedig a Lifelong Dream következett, amivel jelenleg a legőszintébben ki tudja fejezni érzéseit. Élethosszig tartó álom ugyanis számára, amit a zene világában él meg nap mint nap.

„Diplomával, szakmával rendelkezem, elvégeztem az egyetemet, turizmus-vendéglátás szakos közgazdász vagyok, de mégsem. Dolgoztam másfél évet recepciósként, ám végig éreztem, hogy nem ott van az én helyem.”

Stringsgirl persze nem magányos muzsikus. Emlékezetes koncertekre emlékezhet, hiszen játszott többször is a L.I.E.S.-ban beugróként, továbbá napjaink egyre divatosabb „női Tankcsapdájával”, a Dorothyval is zenélt már több alkalommal is. A legfontosabb tervei közé tartozik jelenleg, hogy összerakjon egy instrumentális kislemezt és újra rendszeresen a színpadon zenéljen.

Reni a Lifelong Dream videoklipjében táblákat tart fel. Az egyikre egy kérdés van írva: Boldog vagy? Nos, ő már maga számára megválaszolta ezt a kérdést...