Öt év nyolc hónapra ítélték a szexuális erőszakkal vádolt afgán férfit

---

Budapest - Öt év nyolc hónap börtönre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán első fokon, nem jogerősen azt a menekült afgán férfit, aki szexuális aktusra kényszerített egy nőt 2018-ban Budapesten, egy belvárosi török gyorsétterem személyzeti mosdójában.

---

Az ügyészség szexuális erőszakkal, szeméremsértéssel és szexuális kényszerítéssel vádolta a 2017 nyara óta Magyarországon élő, oltalmazotti státuszban lévő férfit. A vád szerint a szexuális erőszak sértettje 2018 szeptemberében a török gyorsétkezde személyzeti mosdóját az ott dolgozó vádlott engedélyével használta. A vádlott eközben folyamatosan zaklatta őt, majd bejutott a mosdóba és megerőszakolta.

A férfi ezután elmenekült, később Ausztriában, egy Frankfurtba tartó vonaton igazoltatták és fogták el.

A szeméremsértést a vád szerint a férfi azzal követte el, hogy a VII. kerületben egy nőnek a nemi szervét mutogatta, a szexuális kényszerítést pedig azzal, hogy egy harmadik nőt az utcán megfogdosott, ölelgetett, csókolgatott, nyaldosott.

A vádlott az eljárás során a gyrosozóban történt esettel kapcsolatban az aktust elismerte, de azt mondta, nem történt erőszak. Azt mondta, a nő az aktus után 150 ezer forintot vagy a telefonját kérte tőle, és hiába ígérte meg neki, hogy másnap odaadja neki a pénzt, mégis a rendőrséghez fordult. A másik két eset elkövetését pedig tagadta.

Az ügyészség letöltendő börtönt és kiutasítást kért a vádlottra, akinek az oltalmazotti státuszát tavaly júliusban megszüntette a menekültügyi hatóság, és kiutasították az országból, az Alkotmányvédelmi Hivatal álláspontja szerint ugyanis Magyarországon tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot.

A védő szerint a szexuális erőszak sértettjének vallomása nem volt következetes, a nő semmilyen sérülést nem szenvedett el, és a "testi ellazult állapota" is arra utal, hogy a beleegyezésével történt az aktus.

A vádlott, S. B. Ahmad az utolsó szó jogán azt mondta, igazságtalannak érzi, hogy erőszakosnak, agresszívnek gondolják, pedig nem követte el azt, amivel vádolják. Hozzátette: azért menekült el, mert nem beszélte a nyelvet, nem ismerte a magyar jogszabályokat, az itteni életmódot, és félt, hogy ugyanúgy megverik a rendőrök, mint Bulgáriában. Azt kérte, ha kiutasítják az országból, akkor Szerbiába és ne Afganisztánba kelljen mennie, mert ott veszélyben lenne az élete.

A bíróság szerdán bűnösnek mondta ki a férfit a szexuális erőszak vádjában és szeméremsértésekben is. A bíróság szerint a vádlott védekezése a szexuális erőszak vádja ellen "szürreális" volt, életszerűtlen, ráadásul a menekülése is arra utal, hogy tudta, nagy bajban van. A sértett vallomása ugyanakkor életszerű, következetes és hihető volt, a traumatizáltság jeleit még a tárgyaláson is mutatta. Emellett a bíróság szerint semmit nem nyert volna a hamis tartalmú feljelentéssel, ezért a bíróság elfogadta vallomását.

A külsérelmi nyom hiányával kapcsolatban a bíróság elfogadta a sértett elmondását, amely szerint az aktusra úgy került sor, hogy a nő a vádlott fokozódó fenyegetésének hatására felhagyott az ellenállással. Emellett a vádlott nemi szerve "félig kemény állapotban" volt, maga az aktus rövid volt, ezért életszerű, hogy nem okozott sérülést - állapították meg.

A második vádponttal kapcsolatban a bíróság elfogadta a sértett vallomását, amely szerint felismerte az elkövetőt S. B. Ahmadban. felismerhető a vádlott látható a kamerafelvételen. A bíróság itt nem látta bizonyítottnak a súlyosabb szexuális kényszerítést, ezért szintén szeméremsértésben mondta ki bűnösnek a férfit.

A PKKB mindezek alapján 5 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte a férfit, aki legkorábban büntetése kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Emellett hat évre kiutasította Magyarország területéről.

Az ítélet ellen az ügyészség a szexuális kényszerítésben való bűnösség megállapításáért és a büntetés súlyosításáért, a vádlott és védője pedig felmentésért fellebbezett. A férfi letartóztatását a bíróság fenntartotta a szökés-elrejtőzés veszélye miatt.

A bíróság indoklásában hangsúlyozta: az eljárásnak semmi köze ahhoz, hogy a vádlott külföldi állampolgár.