Repülő ősgyíkra bukkantak a Góbi sivatagban

---

Peking – A szárnyas gyíkok evolúciójának hiányzó láncszemét jelentő, 163 millió évvel ezelőtt élt őshüllő fosszíliáját fedezték fel a kutatók Kínában.

---

Az újonnan azonosított teremtmény a kryptodrakon progenitor nevet kapta. A pteroszaurusz fosszíliáját a Góbi sivatagban fedezték fel, Kína északnyugati részén. A jura korban élt őshüllő kis méretű volt, szárnyfesztávolsága nagyjából 1,3 méter lehetett. A faj a pteroszauruszok (pterosauria), a repülő őshüllők rendjébe tartozott, amelynek későbbi képviselői egészen kolosszálisak voltak: a quetzalcoatlus szárnyfesztávolsága például elérte a 11 métert.

A pteroszauruszok a késő triász kortól a kréta időszak végéig, 220 millió és 65 millió évvel ezelőtti időközben éltek. Ők voltak az első gerincesek, amelyek szert tettek a repülés képességére. Hegyes fogazattal rendelkeztek, első három ujjuk karomban végződött. A rendkívüli módon meghosszabbodott negyedik ujj és a mellkasuk között feszült a bőr, izom és más szövetek alkotta szárnyuk.

A pteroszauruszok felépítése nagyjából változatlan maradt több tízmillió éven keresztül: könnyű csontozatúak, hosszú farkúak, aránytalanul nagy koponyájúak voltak és nem nőttek nagyra. A jura időszak későbbi szakaszában azonban néhányuknál anatómiai változások jelentkeztek, ami a fejlettebb pterodaktiluszok megjelenését eredményezte. Ezek végül felváltották a pteroszauruszok primitívebb formáit.

A pterodaktiluszok egy része masszív, megnyúlt fejjel rendelkezett, rajta hatalmas taréjjal; fogatlanok voltak és nagy méretűre nőttek. Ezen őshüllők meghatározó karakterjegye feltehetőleg a negyedik ujj tövénél lévő csont meghosszabbodása volt és a kryptodrakon a jelenleg ismert legrégebbi pteroszaurusz, amely ilyennel rendelkezik.

„A primitív pteroszauruszoknál ez az egyik legrövidebb és legkevésbé változó csont a szárnyban, ám a pterodaktiluszoknál már egészen meg van nyúlva”" – magyarázta a kutatásban részt vevő Brian Andres, a Dél-Floridai Egyetem paleontológusa. A kryptodrakon közvetlenül az előtt élt, hogy a pterodaktiluszok meghódították az ősi égboltot.

Ha megnézzük az anatómiáját, láthatjuk, hogy melyek voltak azok az utolsó felépítésbeli változások, amelyek meghatározhatták a pterodaktiluszok sikerét” – mondta Andres.

A felfedezés másik fontos eleme a Kryptodrakon otthonául szolgáló környezet megismerése. Az őshüllő folyókkal tarkított ökoszisztémában élt, az óceántól messze eső régióban, ahol félelmetes ragadozókkal és gigantikus növényevő dinoszauruszokkal töltötte mindennapjait.

A George Washington Egyetem őslénykutatójaként dolgozó James Clark szerint az, hogy a Kryptodrakon ilyen ökoszisztémában élt, illetve az egyéb bizonyítékok azt jelzik, hogy a fejlett pteroszauruszok - amelyek közül sokan később a partvidéki ökoszisztémák égboltjait uralták és halakkal táplálkoztak -, eredetileg az óceántól messze, szárazföldi környezetben fejlődtek ki.

A Kryptodrakon nagyjából ötmillió évvel öregebb mint a fejlett pteroszauruszok családfájának bármely eddig ismert képviselője. Clark szerint a mostani felfedezés kitölti a hézagot a pteroszauruszok evolúciójában. A részletekről a Current Biology című folyóiratban számoltak be a szakemberek.