Több száz fatolvaj ügye a debreceni bíróságon
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.05.16. 18:52 | Frissítve: 2013.05.16. 18:52
Debrecen – Az új szabálysértési törvény életbe lépése, 2012 áprilisa óta 325 fatolvaj ellen indult eljárás a Debreceni Járásbíróságon. Az ügyek jó része 2012-2013 őszi-téli időszakára tehető – közölte Tatár Tímea, a Debreceni Törvényszék szóvivője csütörtökön az MTI-vel.
A bíróságon csaknem 2 millió forint értékű lopott fa miatt kellett elmarasztalni a szabálysértőket, akiknek 50 százaléka visszaesőnek mondható, hiszen korábbi szabálysértés vagy egyéb bűncselekmény miatt már voltak büntetve – tette hozzá.
Az ügyek több mint 40 százalékát gyorsított eljárásban tárgyalták a Debreceni Járásbíróság bírái, bírósági titkárai. A gyorsított eljárások esetében csak az elkövetők 34 százalékánál volt indokolt elzárásról szóló végzés, így többségük ugyan zárkában töltött 3 napot (a gyorsított eljárás idejét), de csak pénzbüntetést vagy figyelmeztetést kapott a bíróságtól.
A falopáshoz kapcsolódó szabálysértések csaknem felében a bíróság figyelmeztetésben részesítette a tolvajokat, az eljárások mintegy harmadában pénzbírságot rótt rájuk, 25 szabálysértőt elzárásra ítélt, 15-öt pedig közérdekű munkára.
A tolvajok egyébként átlagosan 2000-5000 forint értékű fát loptak, a legkisebb elkövetési érték 70 forint volt, a legnagyobb 50 ezer – ez utóbbinál összesen 90 ezer forint bírságot szabott ki a bíróság. Volt olyan szabálysértő, aki visszaesőként 2500 forint értékű fa miatt 30 ezer forint pénzbírságot kapott, másik háromnak pedig 3400 forint értékű fa miatt összesen 120 ezer forintot kell fizetnie. A leghosszabb elzárás 20 napig tartott, a leghosszabb közmunka 60 óra volt.
A legtöbb munkát a Hajdúhadház környéki falopások adták, de a szabálysértők gyakran dézsmálták meg a Debrecen, Hajdúsámson, Balmazújváros, Mikepércs, Hosszúpályi és Hajdúbagos környéki erdőket is.
A bírák tapasztalatai szerint a szabálysértők 80-90 százaléka hátrányos helyzetű, többségük saját családja számára lopta a tüzelőt, egy részük pedig el akarta adni a lopott fát, hogy abból költsön a megélhetésére.
Sokan lakossági bejelentés alapján buktak le, amikor a fejszecsattogást hallva valaki értesítette a rendőrséget, de gyakran maguk az erdőtulajdonosok, vagy az általuk megbízott erdőőrök, mezőőrök érték tetten a tolvajokat. Arra is volt példa, hogy az erdőtulajdonos külön őrző-védő céget fogadott fel a falopások megelőzésére és ez okozta a tolvajok vesztét. Az esetek mintegy 10 százalékában egyébként nem derült ki, hogy ki volt a lopott fa tulajdonosa – tájékoztatott a törvényszéki szóvivő.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)