Látogassunk el az 1870-es évek Debrecenébe!

---

Debrecen – Tovább bővült a Cívis GIStory oldala, ami nem csupán a kutatók számára lehet érdekes. Nyissanak be a telkek kapuján, kopogtassanak a lakások ajtaján és ismerjék meg személyesen a korabeli cívisvárost – erre biztat mindenkit Mazsu János, a projekt vezetője.

---

Különleges világba léphet be, aki ellátogat a Cívis GIStory oldalára. Egyszerre időutazás, kutatás, böngészés a múltban a látogatás ezen az országban egyedülálló honlapon, melynek segítségével felfedezhetjük, bejárhatjuk Debrecen történeti tereit. 

Forrás: Cívis GIStory

Ahogy a leírásban is olvashatjuk, városunkban a 19. század közepétől alakult ki a modern cívis közösség hagyomány- és értékőrző, de polgárosodó értékrendszere. Akkortól formálódtak ki intézmények, művészeti és tudományos műhelyek, léptek színre alkotók a helyi és nemzeti kultúrát is gyarapító műveikkel. Ezért a Cívis GIStory projektben kifejlesztettek – másfél évszázad válogatott térképanyagainak digitalizálásával és összekapcsolásukkal – egy olyan platformot, amely lehetővé teszi rekonstruálni, és bemutatni a kiválasztott idősíkok lépcsőfokain a cívisváros mához vezető fejlődési folyamatait, egymásra épülő, a térben is rögzült szerkezeteit, ikonikus mintázatait.

A honlap látogatói eddig az Időkút, a Tematikus séták, valamint az Időlépcső opciók mentén indulhattak el. Ahogy korábbi cikkében írta a Dehir, az Időkúttal 1870-től választhatjuk ki, mely időrétegben szeretnénk látni Debrecent. Az Időlépcsővel különböző időrétegeket hasonlíthatunk össze. A Tematikus séták pedig úgy kalauzol el bennünket a város nevezetességei között, hogy az adott épületre kattintva, több időréteget kiválasztva nézhetjük végig, miként változott meg szinte minden annak környezetében évtizedek, évszázadok során. 

Most elkészült a negyedik, Tematikus adatbázis 1870 címen futó rész is. Ez tudományos kutatási céllal jött létre, az 1870. évi népszámlálás Debrecen belterületi adatainak és korabeli térkép felhasználásával – tájékoztatta a Dehirt Mazsu János történész, a projekt szakmai vezetője. Mint mondta,

a Cívis GIStory keretében a teljes adatbázisból azokat az adatokat teszik elérhetővé többféle formában, amelyek nem csupán tudományos kutatói érdeklődésre tarthatnak számot.

1870-ben ugyanis Debrecen városa, két évtizeddel az akkori rendszerváltás, 1848-49 forradalma és szabadságharca után a polgárosodás és az ipari modernizáció sodrában élt.  

Milyen fejlettségi/elmaradottsági állapotban lépett Debrecen az ipari modernizáció folyamatába, hogyan reagált a gazdasági fejlődés, az urbanizáció kihívásaira? Miben maradt és miben haladt, felfedezhető-e „debreceniség”, sajátos debreceni városfejlődési út?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keres és kínál válaszokat ez a térinformatikai adatbázis, mely jó terep a történelmi kalandozások híveinek is, nem csupán a szakmai érdeklődőknek. Ahogy a leírásban olvashatjuk, lehet a cívisváros korabeli digitális és raszteres térképét böngészve előhívni az egyes telkeken lévő lakások és a lakók nevét, rokonsági kapcsolatait, felekezeti és foglalkozási viszonyait. De lehet a felkínált kereső panel segítségével olyan átfogóbb kérdésekre is válaszokat találni, mint például hol éltek az özvegyek, a tanulók, a különféle foglalkozások űzői vagy éppen a tősgyökeres cívisek és azok, akik betelepültek a városba.

Akit érdekel, megtudhatja, vizsgálhatja a „denzitást”, vagyis melyik kérdezett kategória (épület, népesség) hol fordult elő nagyobb intenzitással/sűrűséggel a város területén. S nagyon fontos az is, hogy minden pontról újra és újra vissza lehet térni az egyedi telek-lakás/háztartás-egyén szintű adatok előhívásához.

A honlapot asztali gépen, laptopon, de akár tableten vagy mobiltelefonon is böngészhetik. Mi azt tanácsoljuk, ha lehet, olyan eszközt használjanak, aminek elég nagy a kijelzője. 

Készült egy nagyon hasznos videó is az oldal használatához – azt itt találják.

- Lépjenek be az 1870-es Debrecen belső városának utcáira, nyissanak be a telkek kapuján, kopogtassanak a lakások ajtaján és ismerjék meg személyesen a korabeli cívis várost, találkozzanak Hegyi Mihálynéval vagy éppen a felnőtt Nyilas Mihállyal – erre biztat mindenkit Mazsu János. 

Mint mondja, nagyon sok idő, ötlet és munka kellett ahhoz, hogy megszülessen és működjön ez a felület. A fejlesztő team tagjai: Papp József helytörténeti szakértő és az ERDA kft. csapata: Csáki György (cégvezető, informatikai mérnök), Csáki Veronika Nóra (webdesigner) és Vásárhelyi Norbert (informatikai mérnök).