110 milliárd forintot meghaladó értékű debreceni közlekedési fejlesztésekről döntött a kormány – fotókkal, videóval

---

Debrecen – A 35-ös, a 47-es, a 481-es főutak négysávosítása, a keleti elkerülő megépítése és több csomópont fejlesztése is szerepel a csomagban. 

---

Hat olyan kormányhatározat jelent meg éjjel a Magyar Közlönyben, melyekben debreceni, főként közlekedési fejlesztések támogatásáról döntött a kormány. Többek között Debrecen gazdasági övezeteinek megközelítését szolgáló közúti infrastruktúra-fejlesztésekről, a két nagy ipari övezet – a déli és az északnyugati fejlesztéseiről, valamint a Debrecen 2030 program pénzügyi támogatásának ütemezéséről is határoztak.

Papp László polgármester a csütörtöki sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy az elmúlt időszakban több olyan kormánydöntés született, melyek jelentősen befolyásolják Debrecen fejlesztési terveit. Felidézte, hogy víziközmű-fejlesztésre és vasúti fejlesztésekre 174,5 milliárd forintnyi támogatást biztosít a kormány. A támogatási szerződések előkészítése folyamatban van, ezeket hamarosan aláírják, s már zajlik a fejlesztések, valamint az azokhoz szükséges közbeszerzések előkészítése.

Papp László hozzátette: a gazdaságfejlesztési folyamatok nem csupán az iparterületekre koncentrálódnak, hanem Debrecen egészét érintik. Mint mondta, koncentrálnak arra, hogy a Debrecen 2030 programon keresztül ezek a folyamatok kiegyenlítődjenek.

Közlése szerint

a most született kormányhatározatokban foglalt fejlesztések együttes értéke 112,1 milliárd forint.

A polgármester reagált azokra az ellenzéki kritikákra, melyek azt kérték számon, hogy a háborús helyzet miatt leállított beruházások érdekében miért nem lobbizik ő maga és a város önrkományzati képviselői.

„Jelentem, itt vagyunk, dolgozunk, s ezeknek a beruházásoknak a jelentős részét Debrecen visszakapta” – jelentette ki. Kiemelte: a kormány 2,4 milliárd forintos támogatásának köszönhetően megvalósulhat a Balmazújvárosi és a Füredi út, valamint a Csigekert és a Szabó Lőrinc utca csomópontjának kapacitásbővítő átalakítása, amit korábban elhalasztottak.

Ugyanígy átalakítják a Rakovszky és az Ótemető utca csomópontját, amire 2 milliárd forintot biztosít az állam.

Nagyon fontosnak ítélte meg Papp László a Józsa északi részén, a lakott területeket elkerülő tehermentesítő út kialakítását, amivel a 35-ös főutat kötik majd össze az új autópálya-csomóponttal. Ennek az előkészítéséről döntöttek, a tervezésre 400 millió forintot különítenek el, a jelentősége pedig az lesz, hogy az északi irányból érkező átmenő forgalmat még Józsa előtt ki tudják vezetni az M35-ös sztrádára.

A kormány emellett döntött a 35-ös főút Józsa és Debrecen közti szakaszának négysávosításáról. Ennek tervezésére 325 millió forintot biztosítanak. Döntöttek a Domokos Márton út továbbépítéséről is, valamint a Füredi és a Böszörményi út csomópontjának fejlesztéséről. A Vágóhíd utcai felüljáró felújítását is felvették a projektlistára. Ennek előkészítésére 420 millió forintot biztosít a kormány, ebből a pénzből a kiviteli terveket kell elkészíteni.

A Szoboszlói út és a Külsővásártér csomópontjának a fejlesztésére 2,5 milliárd forintot különítettek el a kormánydöntéssel, a déli városrészben pedig a Mandolás utcát északi irányba, a Gázvezeték utca felé építik tovább további 700 méteren.

Az egyik legfontosabb fejlesztésnek a debreceni keleti elkerülő utat nevezte a polgármester. Ezt a fejlesztést is elhalasztották korábban, de sikerült meggyőzni a kormányt a fontosságáról. Az előkészítésre 810 millió forintot biztosít a kormány; a külső körgyűrű a 47-es főutat, valamint a 481-es déli elkerülő utat köti majd össze a 354-es főúttal.  

Szintén szerepel a kormánydöntésben a Vértesi utcai vasúti felüljáró tervezése, valamint a Kishegyesi út négysávosítása a Határ út és az M35-ös csomópontja között.

A 481-es főút, azaz a debreceni déli elkerülő négysávosítását is tervezik. Ennek előkészítésére 400 millió forintot biztosít a kormány. Az elkerülőn egy új csomópontot is kialakítanak majd, hogy az autópálya felől érkező vagy oda tartó forgalom ne terhelje a 47-es főút forgalmat, hanem rögtön be tudjon menni a Déli Gazdasági Övezetbe, ahol egy 16 kilométeres belső úthálózati fejlesztést is terveznek.

Az Északnyugati Gazdasági Övezetnél egy kamionterminál, vámudvar és logisztikai központ is épül. Erre 4,6 milliárd forintot szánnak, s a jelentősége az lesz, hogy a kamionforgalom nem a városi úthálózatot terheli majd.

A kormány döntött a 106-os vasútvonal fejlesztésének, valamint 4-es főút Debrecen és Nyíregyháza közti szakasza négysávosításának előkészítéséről is.

Több mint 600 millió forint támogatást kap Debrecen a környezetvédelmi monitoring rendszer felállítására, s ehhez egy véderdősítési program is társul majd. A kormány emellett két napelempark megépítését is támogatja, melyek energiatároló rendszerrel is rendelkeznek majd – hangsúlyozta Papp László.

A polgármester megköszönte a város országgyűlési képviselőinek segítségét abban, hogy a tavaly novemberben megállni látszó fejlesztések újraindulhatnak, s így a debreceniek láthatják, hogy a város gazdasági fejlődése nem csak kihívásokat, hanem megoldásokat is hoz magával.

Kósa Lajos szerint ezek a kormánydöntések is jelzik azt, hogy Debrecen a vidéki Magyarország gazdasági központja lesz, megelőzve Győrt és Székesfehérvárt. Ez a program ennek a nagy ügynek egy kisebb részét szolgálja, hiszen a Debrecenbe áramló fejlesztések több ezer milliárd forint értékűek. Az országgyűlési képviselő szerint a kormánydöntésekben szereplő fejlesztések nagyobb része nem az ipart vagy a kamionforgalmat, hanem a lakosokat szolgálja, az ő közlekedésüket könnyíti majd meg, s ezzel persze az ipari parkok elérhetősége is javul.

„Olyan fejlesztéseket valósítunk meg, ami a debrecenieknek jó, és semmi olyat, ami a debrecenieket veszélyeztetné, életminőségüket rontaná. A harmadik szempont pedig az, hogy ezek a fejlesztések legyenek hasznosak a debreceni cégeknek is” – tette hozzá. Kósa Lajos arról is beszélt, hogy igyekeznek előre gondolkodni, ezért szerepelnek a kormánydöntésekben kivitelezések és tervezések is, hogy ne egyszerre történjenek a fejlesztések, megnehezítve a közlekedést.

Pósán László kiemelte, hogy a debreceni utaknak csak egy része önkormányzati fenntartású, a főutak állami utak, így a mindenkori városvezetés nem tud ezek felújításáról dönteni, hanem csak jelzéssel tud élni az állam felé. Az országgyűlési képviselő azt mondta, ezek a kormánydöntések ilyen utakra vonatkoznak, melyek a városban jelentős forgalmat bonyolítanak.

A déli városrész képviselőjeként nagyon fontosnak nevezte a csomagban a Vértesi utcai felüljáró tervezését és a Homokkerti felüljáró fejlesztésének tervezését, hiszen délről ezen a két ponton közelíthető meg Debrecen többi része az autópálya mellett.

Tasó László arról beszélt, hogy a rendszerváltozás után az országgyűlési és a helyi képviselők sokat dolgoztak azért, hogy ez a régió is felzárkózzon, s ez a munka most kezd beérni.

Az országgyűlési képviselő elmondta: a választókörzetében a 48-as, a 471-es és a 4-es számú főút további fejlesztését is tervezik, s abban bízik, hogy a 471-es főút utolsó városi szakaszának a fejlesztésére is lesz forrás (jelenleg a Mátyás király utcáig tartó belterületi szakasz fejlesztése folyik). Hozzátette: a debreceni fejlesztések minden hajdú-biharinak segítséget jelentenek a közlekedésben.

Várhatóan a kormányhatározatban szereplő projektek mindegyike befejeződik 2027-ig.
 
A kormányhatározatokban a következő fejlesztések szerepelnek:

A 4. sz. főút (R4), Debrecen és Nyíregyháza közötti szakasz négynyomúsításának előkészítése, kiviteli terv készítésével bezárólag.
A 4. sz. főút Debrecen, Kassai út fejlesztésének előkészítése, kiviteli terv készítésével bezárólag.
A 4. sz. főút Rakovszky utca - Ótemető utcai csomópontjának kapacitásbővítő fejlesztése.
A 48. sz. főút, Vámospércsi út kapacitásbővítő fejlesztésének I. üteme, a Hétvezér - Budai Nagy Antal utcai csomópont komplex fejlesztése.
A Debrecen, 4814. jelű út, Vágóhíd utcai vasút feletti híd és a kapcsolódó úthálózat fejlesztésének előkészítése, kiviteli terv készítésével bezárólag.
Berettyóújfalu nyugati elkerülő előkészítése.
Az M4 Törökszentmiklós (nyugat) – Püspökladány – Berettyóújfalu közötti gyorsforgalmi út előkészítése – Karcag elkerülő előkészítése.
A 47. sz. főút Berettyóújfalu – Békéscsaba közötti szakasz 2×2 sávos közúti kapcsolat kialakítása [M4 gyorsforgalmi út (Berettyóújfalu) –M44 gyorsforgalmi út (Békéscsaba) M47
A Debrecen, Szoboszlói út – Külsővásártér csomópont fejlesztése.
A 33. sz. főút Debrecen, Nyíl utca fejlesztésének előkészítése.
A Mandolás utca hiányzó szakaszának megépítése.
A 4. számú főút és a 49101. jelű út közötti közúti kapcsolat előkészítése.
A Balmazújvárosi út – Füredi út – Csigekert utca – Szabó Lőrinc utca csomópont átépítése.
A Debrecen-Józsa északi tehermentesítő út (M35 autópálya – 35. sz. főút között).
A 35. sz. főút Debrecen-Józsa – 354. sz. főút közötti szakasz 2×2 sávra történő fejlesztés – a tervezésre biztosítottak van forrás.
A 354. sz. és 33. sz. főút összekötésének I. üteme (354. sz. főút – Vezér utca közötti szakasz).
A Füredi út – Böszörményi út csomópont fejlesztése.
A Kishegyesi út 2×2 sávosra bővítése, különszintű csomóponttal (előkészítés).
A Kishegyesi út 2×2 sávosra bővítése, különszintű csomóponttal (megvalósítás).

A debreceni Déli Gazdasági Övezet kapcsán többek között:
- két ütemben négysávosítják a debreceni déli elkerülő utat, a 481-es főutat – a tervezésre biztosított a forrás
- négysávoisítják a 47-es főutat, illetve a Homokkerti felüljáró és kapcsolódó úthálózat kapacitásbővítése is szerepel a tervek között – a tervezésre biztosított a forrás
- megépítik a debreceni keleti elkerülő utat – a tervezésre biztosított a forrás
- fejlesztik az ivóvízrendszert, a csapadékvíz-, valamint a szennyvíz-elvezető rendszert
- városvédő fásítást végeznek
- javítják Debrecen délnyugati városrészének elérhetőségét
- kialakítják a környezetvédelmi monitoring rendszert
- napelemparkok fejlesztései is szerepel a tervek között
- építenek egy logisztikai és konténerterminált, valamint egy NAV-irodaházat és vámudvart
- csomópontok építését is tervezik, valamint a vasúti infrastruktúra fejlesztését is