5-ös villamos, Makovecz-ház és betonrengeteg – az élet a régi Vénkertben

---

Debrecen – Tudták, hogy erre járt a legendás 5-ös tuja? S hogy olyan nagyságok laktak e környéken, mint Ady Endre, Oláh Gábor és az építész Borsos József?

---

A Vénkert nevű városrész megmaradt, régi területét a Böszörményi út mellett a Mester, a Csemete és a Hortobágy utcák határolják. A Csemete utca vonalában Dózsa mesternek, Debrecen XIV. századi birtokosának a gyümölcsöskertje kezdődött, és egészen a Tócó-laposig tartott. Dózsára utal ugyanakkor a Mester utca (korábban Nagy-Mester utca) is, mégpedig úgy, hogy az olasz egyetemen szerzett tudományos fokozatát örökíti meg.

Az övezet (és minden bizonnyal a város) legrégebbi ipartörténeti emléke a Hortobágy utca és a Böszörményi utca sarkán áll: a leírások szerint ez volt Közép-Európa legnagyobb szélmalma. Az 1864-ben (egy korábbi malom helyén) épült Barcsay-szélmalmot 34 év elteltével, Parragh Mór vezetése alatt alakították át g őzüzeművé, 1929-től pedig gázgenerátoros motorok „húzták az igát” benne. A fejlesztések következtében már a szélmalom vitorlái is feleslegesek lettek, és leszerelték azokat. Az üzem 1959-ben szűnt meg, utána raktár, majd az utolsó időkben nyomda is működött a helyiségeiben.

Érdekesség a környékkel kapcsolatban az is, hogy Ady Endre 1896-ban a Mester utca 4. számú ház helyén lévő épületben lakott. Tóth Pál ezzel kapcsolatos helytörténeti leírása arra is emlékeztet, hogy a későbbi nagy költő akkoriban joghallgató volt Debrecenben. Ugyanakkor az interneten fellelhető fotómásolatok tanúsága és természetesen sokak ma is eleven élményei szerint itt járt a nem kevésbé legendás 5-ös villamos.

Ez eleinte még az Arany Bika fogadó és a Baromfivásártér (a mai Segner tér) között haladt, és lóvontatású kocsijai voltak. A bővítése után viszont már – a Böszörményi úton – egészen Nyulasig lehetett kijutni vele. Ezt a vonalat is 1911-ben villamosították, és a járművek az 1973. szeptember 30-i megszüntetésig közlekedtek Utóbb a kocsik a Hatvan utcáról indultak, s 1950-ig a Baromfivásártér és Nyulas közötti szakaszt a Debrecen–nyírbátori HÉV is használta.

Elindulván a Mester utcán, az ottani lakóházak gazdagon díszített homlokzatain is megakadt a tekintetük. A ma embere az utca túlsó végében Makovecz Imre „Kétarcú ház”-át is megcsodálhatja, az építész műve mellett pedig egy elszomorító épületmaradvány („patyomkinház”) terrakotta falai is láthatók.

A Böszörményi út és a Csemete utca között két ugyancsak hangulatos utca fut: a Honvéd és a Kar. Az előbbiről Tóth Pál azt írja, hogy a mai Honvéd utca helyén volt a Serház utca, ami a Péterfia utcától tartott a Bethlen (Kis-Mester) utcáig; a Libakerti sor a Bethlen utcától a Csemete utcáig ért, a Retek sor pedig a Csemete és a Mester utcákat kötötte össze. Ezekből lett 1898-ban a Honvéd utca. Ugyanakkor a laktanya helyén 1726 és 1860 között városi serfőző ház volt, s egy ideig gyufagyár is.

A honvédség 1877-ben alakult meg, és az épületegyüttes akkor lett laktanya (a 3. honvéd-gyalogezred 1895-ben, a bővítés után költözött ide). A Kar utca pedig állítólag az alakja miatt kapta a nevét. Egyik nevezetes épülete a 29. szám alatt található: ebben a házban lakott Oláh Gábor író, költő, tanár. A magányos agglegényt gyakran látogatták itt a neves barátai, köztük Móricz Zsigmond író, Gulyás Pál költő és Kardos Albert irodalomtörténész.

A régi Vénkert egyik legfontosabb mementója mindemellett a panel-lakótelepen bújik meg. Aki arra vállalkozik, hogy bebarangolja a kis rezervátumot (ahol gyönyör ű épületek és növények sorakoznak), az arra se sajnálja az időt, hogy átsétál a városrész nagyobbik felét kitevő betonrengetegbe. A Füredi út melletti Borsos József téren áll ugyanis a kolónia egyetlen évszázados emléke: a Borsos-villa, amit a névadó építész (1875–1952) készített és lakott.

A lakótelep építésének idejére ebben a szecessziós villában rendezték be a felvonulási épületet, 1980 és 2011 között pedig az irodalmi múzeumnak adott otthont. Borsos József a saját szakterületén maga is nagyra becsült művész volt: legismertebb alkotásai sorát a rendőrpalota, a Köztemető, a Nagyerdei park, a vegyipari szakközépiskola és az egyetemi templom gazdagítja. Ezek pedig máig a cívisváros meghatározó építményei közé tartoznak.