A Basahalom, a köldökvágás és a debreceni „hegységek”

---

Debrecen – A fáraók piramisokba temetkeztek, a cívisváros helyén pedig az ősidőkben élt eleink kurgánokba. A leghíresebb ilyen sírról sokan hallottak már, azonban azt kevesen tudják, hogy hol van, és mi volt a célja. Manapság már megtalálni is egyre nehezebb.

---

A régi mondás szerint akinek a köldökét nem a Basahalmán belül vágta el a bába, az csak jöttment. Vagyis a hagyomány alapján a Basahalmon innen születettek az igazi debreceniek. Kis túlzással ez akár ma is igaz lehetne, hiszen ez a bizonyos domb most is a város szélén, a Vértesi úton található. A nevét onnan kapta, hogy a Debrecent sarcoló török basák itt verték fel sátrukat.

1629-ben például Murtéza basa (akivel Bethlen Gábor tanácskozott), 1660-ban pedig Szeidi Ahmed, budai basa, aki kegyetlenül megsarcolta a várost. Abban az évben ütött tanyát a dombon Szinán, nagyváradi basa is, aki kivégeztette Vígkedvű Mihályt, Debrecen főbíróját. A Basahalom azonban eredetileg nem sátorozásra és csatairányításra épült, hanem leginkább temetkezési hely volt.

Ez is egy olyan magaslat, ami része a Tócó mentén álló kunhalomsornak. Azt, hogy temetkezési hely, Zoltai Lajos régész, múzeumigazgató mutatta ki 1906-ban, amikor feltárta a Basahalom belsejét: hétméteres mélységben egy fával fedett, több ezer éves – kifosztott – sírt találtak, amiben kinyújtóztatott halott volt. Valószínűleg a „gödörsíros kurgánok népének" egyik gazdag harcosát temették el így. Az ásatás nyomát (gödrét) ottjártunkkor mi is láttuk a halom tetején.

A látogatóknak azt is érdemes tudniuk, hogy a legtöbb kunhalom a honfoglalás előtt épült (általában víz mellett), és némelyikük határ- és őrhalom is volt. E mesterséges „hegyek” magassága 5–10 méter, az átmérőjük pedig 20–50 méteres. Becslések szerint az Alföldet hajdanán 40 ezer kunhalom szabdalta, ám végül a legtöbb áldozatul esett a fosztogatásnak, építkezéseknek és a mezőgazdaságnak. A megmaradtak 1997 óta védettek.

Az eredetihez közeli állapotában ma már csak néhány maradt meg, köztük a debreceni Basahalom, valamint a közeli Szováti út melletti Kamarás-halom. Régebbi fotók tanúsága szerint a Basahalom előtt színes, szép tájékoztatótábla, valamint a fa alatt pihenőpad szolgálta a kirándulókat. Ma már a tábla nincs meg, a pad és a kis fakerítés pedig darabokban van.

Ennek ellenére érdemes hétvégi kirándulást tervezni ehhez a nevezetes helyhez, ahonnan pár perc alatt elérhető a Vértessy-kastély és a Kamarás-halom is – akárcsak a szintén „döbbenetes” látványt nyújtó szeméthegy.