Találkoztak már a bicikliző medveboccsal? – élet a Vargakertben

---

Debrecen – Égbetörő kémények, óriáscégek telephelyei és járműmatuzsálemek is gyarapítják a Nagyállomás melletti városrészt, ahol gyönyörű házak, vidám mozaikok és barátságos emberek is fogadják a látogatókat.

---

A sokarcú, nagy kiterjedésű övezetben korábban szőlőskertek sorakoztak, amik cserzővargák és a csizmadiák tulajdonaiban voltak. Egy 1668-as okirat még Varga-hegynek nevezte – ebben az időszakban alakult ki a Salétrom utca is, miután sok salétromfőző és puskaporkészítő élt a városban. 1783-ban Paulli Leopold nagyüzemet is épített. A Vargakertet határoló Déli sorba futó Salétrom utca ma is nagyon hangulatos, és itt húzódnak a DKV, a Hajdú Volán és a 106 éves hajlítottbútor-gyár üzemei is.

- A belvárosból költöztem ide nemrég, és hiába nem zavarok, nem bántok senki se, és becsületesen eljárok dolgozni, mégis betörtek hozzám. Elvitték a műszaki cikkeimet, ékszereimet és némi készpénzt is, úgyhogy emiatt is nagyon fáj nekem ez a bűntett – vallotta meg Éva, akivel a városrész sarkában, a Salétrom utca és a Szoboszlói utak találkozásánál elegyedtünk szóba. A hölgy elmondta azt is, hogy a lenti forgalom nem zavarja túlzottan, ellenben az általa is naponta érintett buszpályaudvar állapota nagyon elkeseríti.

A Szoboszlói út elején egyébként rögtön egy nevezetesség fogad, hiszen ott áll az a címeres homlokzatú, szép bérház, ami Borsos József és Zeleznik Gyula tervei szerint épült meg 1926-ban. A Hajnal és a Dobozi utcai társaihoz hasonlóan, eredetileg az I. világháború után beözönlött menekültek elhelyezésére szolgált, s a háromemeletes, alacsony bérű házakban összesen 441 lakást alakítottak ki. Szemközt, a túloldalban egy másik kuriózum áll: a Postakert éppen 90 éves trafikja.

A DKV-telep kapcsán azt is érdemes felidézni, hogy a személyforgalom 1884. október 2-án 12.45-kor indult meg. A vonalat a pályaudvartól a mai Gyógyfürdő megállóig kellett kiépíteni, két elágazással: az elsőt a mai Kossuth utcán a színházig, a másikat pedig a mai Bem tértől a Füredi úti István Gőzmalomig. A gőzvontatású szerelvényekre a menetdíj a város határozata alapján a felnőtteknek 10 krajcár volt (I. osztályon 15), gyerekeknek öt. A teheráru szállítása mázsánként 7 krajcárba került.

- Csendes lakóövezet ez, kényelmes, tágas. A közlekedés rendben van, az óvoda a közelben, és a szomszédjainkkal is jó viszonyban élünk. Rosszat igazából nem is tudok mondani, teljesen elégedett vagyok a környékkel, s szeretek itt lakni – foglalta össze Erdei Ferenc, aki a gyermekével, Annával levegőzött. A kislány éppen a napokban lett hároméves, így immár ő is az óvoda nebulója.

Az 1979-ben, társadalmi összefogással épült intézmény emblémájában egy maci biciklizik. Ilyen színes mozaik egy közeli presszónak az udvarában is felfedezhető, ugyanakkor sok míves (faragott és festett) háztábla is díszíti a területet. Emellett a különlegességek és a járművek kedvelőinek a Volán-telep is örömöt szerezhet. A jogelőd MÁVAUT Autóbusz-közlekedési Nemzeti Vállalatot és a debreceni főnökségét 1949-ben alapították.

A működéséhez szükséges járműveket és infrastruktúrát a MÁV adta. Az 1950-es évek végén a vállalatoknak összesen már csaknem 3000 buszuk és 6200 teherautójuk volt. Ma a Vargakertben daruscég is székel, valamint az AKSD Kft., amely 154 településen 600 ezer embernek szolgáltat. A társaság gyakran emlegetett neve az alapító tulajdonosok neveinek kezdőbetűiből adódott: az „A. S. A. Kröpfel-Spreitzer”-ből és „Debrecen”-ből. Tevékenységi körébe hulladékgazdálkodás, közterület-fenntartás, kegyeleti szolgáltatás, temetőfenntartás, saját termékek előállítása és forgalmazása is tartozik.

A város másik határutcája, az „István” nem az első magyar király nevét viseli, hanem István Viktor osztrák főhercegét, hazánk utolsó nádoráét (1817 – 1867), akit Kossuth Lajos felkért, legyen magyar király. Nem vállalta el – tudható meg ez is Tóth Pál szakkönyvéből. Ugyanakkor a Vargakert negyedik záróútja, az Erzsébet utca Ferenc József feleségének, Sissinek és a debreceni látogatásának állít emléket. De említhető a Közép utca is, melynek neve arra utal, hogy hajdan ott volt a Vargakert felezővonala.

Nevezetes műszaki érdekesség a Déli sort keresztező fémhíd is, ami a MÁV szociális és öltözőépületeit köti össze a síneken túli műhelyekkel. S ha már „utak”, akkor nem maradhatnak ki a sorból a csodásan megformált kapuk se, melyekből örvendetesen sokféle melengeti itt a ki-belépők lelkeit. Az egyik legkedvesebb faragás így szól: „Tiszta szívvel jársz, szeretetre találsz.” Jelmondata is lehetne ez a Vargakertnek…