A debreceni görögkatolikus roma szakkollégiumban járt Balog Zoltán

---

Debrecen - Ti vagytok az új roma keresztény középosztály! – ezt mondta a romaügyekért felelős miniszterelnöki biztos a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégiumban tett látogatásakor.

---

Balog Zoltán 2012 és 2018 között volt az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, posztjáról 2018. május 17-én távozott. Utolsó hivatalban töltött napjainak egyikét Debrecenben töltötte, melynek alkalmából rövid látogatást tett a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégiumban. Ekkor ígérte meg a hallgatóknak, hogy amint ideje engedi, visszatér közéjük, és hosszabb időt tölt el velük. Szavát tartva karácsony előtt már romaügyekért felelős miniszterelnöki biztosként vett részt egy kötetlen beszélgetésen – olvasható a Hajdúdorogi Főegyházmegye honlapján.

Fotók: Hajdúdorogi Főegyházmegye

A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat hatodik intézményeként alakult meg 2015 nyarán alakult meg a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium Debrecenben, ahol ma már harminc diák tölti el a tanév napjait.

Közülük szinte mindannyian részt is vettek azon a találkozón, ahol Balog Zoltán romaügyi biztos és Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya beszélt a diákoknak arról, milyen sokat jelent az, hogy ők ma a felsőoktatásban tanulnak. Többek között szociológus, jogász, és kommunikáció szakos hallgatók követték figyelemmel, amikor a református lelkészből lett politikus, majd politikusból lett református lelkész elmesélte, miért is viseli szívén a romák sorsát.

Ő ugyanis már kezdetektől fogva támogatta azt, hogy a magyar kormány anyagi és szakmai segítsége mellett, immáron nyolc évvel ezelőtt megalakulhasson a KRSZH.

Balog Zoltán egy kicsi borsodi faluban nőtt fel, édesanyja pedig kiemelt figyelmet fordított a cigánysoron élő kisgyermekekre.

„Vasárnap délutánonként édesanyám a cigánygyerekeket az udvarunkra gyűjtötte. Megfürdette, felöltöztette, megetette őket és a vendéglátásért cserébe egy bibliai verset kellett nekik megtanulni. Így aztán ők lettek a barátaim, az egyikkel közülük padtársak is voltunk az iskolában. És bizony, ha szidták is nekem a cigányokat, akkor csak annyit tudtam mondani: lehet, hogy vannak közöttük olyanok, akik rossz példát mutatnak, ám az én padtársam biztosan nem olyan, mert ő szívesen megosztja velem az uzsonnáját, játékait” – emlékezett vissza a romaügyi biztos.

A „romaügy” tehát már gyermekkorától meghatározó volt Balog Zoltán számára. Véleménye szerint, ha valaki gyermekkorában ilyen fontosnak tart egy ügyet, annak az felnőttként is az lesz, hiszen az ekkor szerzett benyomások mély nyomot hagynak.

A romák felzárkózása kiemelt társadalmi feladat, közös ügy, melyet a kormány ez elmúlt években jelentősen támogatott.

Nem tartja jogosnak, mikor őt, vagy Kocsis Fülöp atyát szegregációpártinak titulálják: ők mindketten azon az állásponton vannak, hogy magyaroknak és cigányoknak életük során minél hamarabb találkozni kell.

Viszont ha egy iskolában néhány éven keresztül plusz erőforrásokat bekapcsolva készítik fel a roma kisgyerekeket az együtt tanulásra, az nem szegregáció, hanem integrációs segítség.

Az egyetemisták megtudhatták azt is, hogy a Debreceni Református Kollégiumban tett érettségi után Balog Zoltán nem a továbbtanulást, hanem a munkásvilágot választotta. Így történt, hogy beiratkozott egy esztergályos tanfolyamra a diósgyőri gépgyárba.

„Huszonnégyen voltunk a tanfolyamon. Közülük 22 cigány volt, illetve ott voltam én és egy barátom, akit rávettem a jelentkezésre…” – idézte fel Balog Zoltán, majd hozzátette, hogy igazán nagy élmény volt számára köztük lenni. Az egyik évben az ő csapatuk nyerte a brigádversenyt. Elmondása szerint itt jött rá igazán arra, mekkora erő van abban, ha kisebbségi sorból összefogással, akarattal megmutatja egy közösség, mire képes. Ekkor döntötte el, hogy ha lesz rá lehetősége, akkor ügyüket támogatni fogja: nemcsak az átélt élmények és tapasztalatok miatt, hanem édesanyja előtt tisztelegve is.

Rátérve a szakkollégiumok működésére azt mondta: a hálózat ereje meglátása szerint abban rejlik, hogy nem konfrontációra, hanem együttműködésre neveli a fiatalokat. Ez nem jelenti azt, hogy egy romának nem kell a jogaiért harcolni, de szerencsésebb, ha kerüli az áldozatszerepet. Sőt jobb, ha inkább felméri annak jelentőségét, hogy a szakkollégisták jelentik az új roma keresztény középosztályt ma Magyarországon.

„Minden társadalmi rétegnek szüksége van példaképekre, és ti azok lehettek! Rátok fognak felnézni az utánatok jövő romák, akik majd azt mondják: ha nekik sikerült, akkor nekünk miért ne? Ti vagytok a romák elitje, akiken sok múlhat majd, ha a kisebbséget érintő jövőbeni kérdéseket kell megvitatni. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden roma szakkollégistának a "sajátjaiért" kell dolgozni egész életében. Mindenki azt csinálja majd, amit szeret”

– hangsúlyozta a miniszterelnök romaügyekért felelős biztosa.

Balog Zoltán zárásként arra hívta fel a figyelmet, hogy a KRSZH-nak is köszönhető, hogy ma kétszer annyi roma fiatal tanul a felsőoktatásban, mint hat évvel ezelőtt. „Ez egy nagyon komoly eredmény, amire együtt lehetünk büszkék.”