A dél-amerikai magyarok tudják, mit jelent a nyelv és a haza szeretete
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.04.06. 09:34 | Frissítve: 2013.04.07. 07:58
Debrecen – Argentínában forgatott a DTV stábja. Testközelből láthatták, hogy az ottani magyaroknak milyen sokat jelent a származásuk.
Alig egy hónappal ezelőtt választották meg az új pápát, egész Argentína ünnepelte, hogy honfitársuk lett a katolikus egyház új vezetője. A Debrecen Televízió stábja a helyszínen tapasztalhatta meg, milyen öröm övezte a konklávé döntését. A debreceni tévések ugyanis a pápaválasztás idején Buenos Aires-ben, magyar közösségek életéről, hagyományaik ápolásáról forgattak egy többrészes dokumentumfilmet.
Vojtkó Ferenc riporter, a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában elmondta, folyamatosak voltak az esélylatolgatások. Sokan azt tippelték, olasz nemzetiségű lesz a pápa, s nem is tévedtek nagyot, hiszen I. Ferenc ősei Olaszországból vándoroltak ki Argentínában. Senki nem gondolt arra, hogy őt választják, pedig már az előző alkalommal is esélyes volt.
Máthé Gábor operatőr hozzátette, az argentin főváros utcáin látszott, hogy a döntés után mennyire készült mindenki az ünneplésre, Buenos Aires főterén hatalmas nemzeti ünnep születésébe nyerhettek bepillantást.
A debreceni tévések valódi célja az argentin körúttal elsősorban az volt, hogy bemutassák a dél-amerikai magyar közösségeket, ehhez azonban egyértelműen tudniuk kellett, merre induljanak el.
- Utána kellett nézni, milyen magyar közösségek működnek Dél-Amerikában. Azt tudtuk, hogy a XIX. század legvégén nagy kivándorlási hullám indult Magyarországról, s főleg az első világháború idején volt jelentős a migrációs mozgás. A második világégéskor már kevesebben utaztak a kontinensre. Argentínában egy-két településen, Uruguay fővárosában, Brazíliában Sao Paolo városában találtunk magyarokat. Ezres-tízezres közösségekről lehet beszélni, s közülük a legnagyobb számban Buenos Airesben élnek – mondta Vojtkó Ferenc.
A dél-amerikai magyarokat az úgynevezett Magyar Házak fogják össze, ezek az intézmények sokféle kulturális programot szerveznek, táncházakat tartanak, s nagyon aktívak. Buenos Aires-ben több néptánccsoport is működik, harmadik-negyedik generációs fiatalok táncolnak, ápolják a hagyományokat.
- Találkoztunk egy fiatal sráccal aki azt mondta, rendszeresen részt vesznek vízi túrákon, s most azt tervezik, hogy hazajönnek és végigeveznek a Tiszán. Éreztük, van igényük arra, hogy megismerjék Magyarországot. A fővároson kívül, mintegy ezer kilométerre, egy Dupretti nevű városban is meglátogattunk magyar közösségeket. Ott spanyol leszármazottakkal is találkoztunk, akik hihetetlen nagy lelkesedéssel járták a magyar néptáncokat – emlékszik vissza Máthé Gábor.
A mindössze négyfős debreceni "delegáció" érezte, milyen sokan kötelességüknek tekintik megőrizni magukban a magyarságot, több generáción keresztül ápolják, tanítják és használják a nyelvet. Erre bizony szükség is van, hiszen az évtizedek során az anyanyelv is megkopik.
- A kultúra náluk olyan erős, hogy képes összefogni az embereket. A Kárpátaljáról, Erdélyből elszármazott magyarok úgy beszélik a nyelvet, ahogy tették azt az 1920-ban, elképesztő ízesség hallatszik a beszédükön. Rajtuk kívül azért vannak olyan emberek is, akik nehezen használják a nyelvet. Szinte mindenkinél elsősorban a néptánc és a cserkészet kelti életre a magyarságszeretetet, tudják, mit jelent valójában az a szó, hogy hazám, kialakult náluk egyfajta nemzetszeretet. Fontosnak érzik, hogy eljöjjenek Magyarországra, s továbbadják a tudást Argentínában élő társaiknak, azoknak, akik nem tehetik meg, hogy ellátogassanak az anyaországba – mondta Vojtkó Ferenc.
Máthé Gábor operatőr a forgatás körülményeiről is beszélt. Mint mondta, amikor eljutottak Argentínába tudták, olyan dolgokra is figyelniük kell, amikkel kapcsolatban itthon nem lehetett sok tapasztalatuk. Két stábbal dolgoztak a külső helyszíneken, egymást váltották; amíg az egyik riporter és operatőr dolgozott, addig a többiek figyelték, nincs-e gyanús mozgás a közelükben. Az a hír járta ugyanis, hogy fegyverrel felszerelkezett motoros bandák garázdálkodnak az utcákon és kirabolják az embereket. Szerencsére nem akadtak össze velük a debreceniek.
Volt részük viszont tüntetésekben: egyszer egy pedagógus demonstráció kellős közepébe csöppentek, máskor pedig egy kormánypárti tüntetést figyelhettek meg testközelből. Mint mondták, ezek a megmozdulások szinte mindennaposak a nagyvárosban, olyanok, mint egy nagy fesztivál.
A dél-amerikai kalandból a tervek szerint négy-ötrészes sorozatot készítenek a tévések, a filmeket várhatóan ősszel mutatják be a Debrecen Televízióban és az egyik országos közszolgálati csatornán.
Dehir - Esti Közelkép 2013-04-05
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)