Uniós források: szuperkórház is szerepel a debreceni tervekben – videóval

---

Debrecen 43 milliárd forint fejlesztési forrásra számíthat ebben az uniós ciklusban, a megye többi településének 73 milliárd forint jut.

---

A 2021-27-es európai uniós fejlesztési ciklus, valamint a Debrecen 2030 fejlesztési program azt az egységet sugallja, hogy Hajdú-Bihar megye települései és Debrecen együttműködik – fogalmazott Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke kedden a városfejlesztési stratégiáról szóló sajtótájékoztatón.

Fotók: Kandert Szabolcs

Elmondta, a megyei fejlesztési dokumentumokat hét pontban fogalmazták meg: dinamikus cívisváros, vagyis a közlekedési hálózatok és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését tartalmazza; életminőség javítása Debrecenben, a vízgazdálkodás, közmű és energia, megújulóenergia hasznosítása; gazdaság- és innovációfejlesztés; oktatás és egészségügy fejlesztése; turisztikai fejlesztések.

– December 1-jétől január 14-ig több pályázatot meghirdettünk, az integrált területi programban összesen 116 milliárd forintból 43 milliárd forintot Debrecen fenntartható városfejlesztésére kap meg, így Debrecen nem fog együtt pályázni a megyei településekkel, ezzel biztosítható az, hogy a megye más területei is egyenletesen tudjanak fejlődni – hangsúlyozta Pajna Zoltán.

Papp László arról beszélt, hogy a fejlesztési stratégia kialakítása során Debrecen és a megye között teljes összhang alakult ki. A 73 milliárd forint megyei és a 43 milliárd forint debreceni fejlesztési forrás teljesen megfelel Debrecen stratégiai fejlesztési törekvéseinek.

Hozzátette, ez a stratégia egy igazán nagy léptékű fejlesztési program, ezért egy kicsit túl is nyúlik az európai uniós fejlesztési időszakon, hiszen ebben összefoglalták a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz fejlesztési lehetőségeket, a Debrecen 2030 fejlesztési stratégiát, amely az évtized végéig tart.

– A debreceni fejlesztések kapcsán nagyságrendileg ezermilliárdos stratégiáról beszélhetünk, amelynek egy törekvő Debrecen áll a középpontjában. Az országhatárokon is túlnyúló régió központi, vezető szerepét szeretné megszerezni Debrecen, ehhez nagyon sokat léptünk előre

– mutatott rá Papp László.

A polgármester kifejtette, ennek a fejlesztési stratégiának köszönhetően Debrecen már nemcsak a szűkebb régiónak a vezető szerepét tudja megszerezni, hanem egy meghatározó európai várossá is válhat ennek köszönhetően.

 

Kiemelte, a fenntartható városfejlesztési stratégia egyik legfontosabb törekvése, hogy ebben az új szerepkörre törekvő Debrecennek a különböző fejlesztési terülteknek az egyensúlyát garantálja, hogy ne szakadjanak el egymástól.

A versenyképes gazdaságtól a bérlakásprogramig több célt is lefed a városfejlesztési stratégia

Papp László a következő időszak fontos célkitűzéseiről is beszélt.

– A fenntartható városfejlesztési stratégia egyik legfontosabb célja, a város külső és belső közlekedési rendszerének továbbfejlesztése. Nem csak a TOP Plusz 43 milliárd forintos fejlesztési keretéről van szó, ez a közlekedésfejlesztési program, amely jelenleg is folyik a városban az több támogatási formából, programból áll össze – fogalmazott a polgármester.

További cél még a nemzetközileg versenyképes gazdaság erősítése. Papp László kifejtette, ennek erős alapjait rakták le a 2014-20-as ciklusban.

2014-15-ben 150 hektárnyi iparterülettel rendelkezett Debrecen, míg ma ennek körülbelül a tízszeresével,

de továbbra is fontos szerepe van itt az európai uniós forrásoknak, hiszen a munkahelyteremtő beruházások jelenleg is zajlanak itt.

Kiemelt célok között tartják fent a modern gazdasághoz alkalmazkodó szolgáltatási környezet kialakítását, különös tekintettel a felsőoktatás és a kutatásfejlesztés területén. A célok között található még az egészséges, zöld, értékőrző városi környezet fejlesztése, ebben a tekintetben a Civaqua-program az egyik legfontosabb fejlesztés, márciusban a már megindulhatnak a gépek, hogy elkezdjék a munkákat.  Az intézményi fejlesztési program is fontos szerepet játszik a stratégiában. Az oktatási és nevelési intézmények, egészségügyi és a szociális intézmények szolgáltatási színvonalának és infrastrukturális fejlesztése tartozik ide. Ide tartozik a már bejelentett bérlakásprogram kifejlesztése is.

A városfejlesztési stratégia elérhető Debrecen város honlapján is, ahol végig lehet olvasni, s véleményezni is.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja arról beszélt, hogy a várossal 2018-ban kezdtek közös együttműködésbe.

– Szeretnénk, ha az egyetem a modellváltást követően is a fenntartható városhoz illeszkedően kapcsolódna a tervekhez, s programjaival segíteni tudná a város és a megye, illetve régió céljait – fogalmazott.

Hozzátette, az intézmény fejlesztési stratégiájából, az elmúlt négy évből és a következő nyolc évből meghatározó program rajzolódik ki. Ezeknek a céloknak a fele az egészségügyi fejlesztéseket tartalmazza, körülbelül 30 százaléka az oktatás-, míg a maradék 20 százaléka gazdaságfejlesztési célokat fogalmazott meg.

Bejelentette, az egyetem főépületének külső és belső felújítása is szerepel a fejlesztési célokban, de szükség van kollégiumfejlesztésre is.

Az egészségügyet érintően kiemelte, a fejlődő város igényelni fogja a fejlettebb egészségügyi intézmény létrehozását, ezért eltökélték, hogy 

egy tömbkórházat vagy szuperkórházat hoznak létre, amely magába foglalja az összes műtéti szakmát és nem kell épületek között szállítani a betegeket.

Ez tervezési szakaszban van jelenleg.