A fény diadalát ünnepelték a zeleméri templomdombon

---

Debrecen – Az év leghosszabb napja június 21-e, az ősi európai kultúrákban azonban nem a nyári napfordulón, hanem június 24-én, Szent Iván éjjelén ünnepelték a fény diadalát. Régen úgy tartották, ezen az éjszakán teljesülnek a kívánságok. A Motolla Egyesület tagjai szombat este a zeleméri templomdombon elevenítették fel az ősi hagyományokat, így például a tűzugrás szokását.

---

Az Árpád korban épült zeleméri templomot megszentelt helynek tartják, ezért választják a hagyományőrzők már évek óta ezt a helyszínt. A Szenti Iván éji szertartás központi eleme a tűz, ami a magyar néphagyományban a világosság, a szerelem és a megújulás szimbóluma, ehhez a naphoz elsősorban termékenységi hiedelmek kapcsolódnak.

- Az emberiség gyógyításáról, tisztításáról, és a termékenység varázslásról szól. Ezen belül mindenki a maga termékenységét kívánhatja, ami szellemi, mentális, lelki és testi, tehát a szaporaság – magyarázza Láposi Terka etnográfus.

Míg leégett a tűz, mesét hallhattak és sült gyümölcsöt kóstolhattak a résztvevők. A szertartás legfontosabb eleme a tűzugrás, úgy tartják, ilyenkor teljesülnek a kívánságok. A zeleméri templomromnál évről évre egyre többen vannak Szent Iván éjszakán, a szervezők célja, hogy minél többen megismerjék ezt a hagyományt.

- Ugyanolyan napfordulati szertartás, mint amilyen a karácsony környéki szertartások, mint a betlehemezés vagy a regölés. Úgy gondolom, hogy szerves tartozéka a hagyományunknak, és ebből fakadóan minél több embernek kellene ezt megismernie – vélekedik Gyöngy Péter, a Motolla Egyesület elnöke.

A tűzugrás után tűzkereket engedtek le a templomdombról. A láng a fényt szimbolizált az év legrövidebb éjszakáján.

Dehir - Szent Iván éjjele a zeleméri templomnál