A geotermikus energia a jövő?

---

Debrecen – A geotermikus energia felhasználási lehetőségeit és gazdaságosságát vizsgálta két éven át egy kutatócsoport a Debreceni Egyetemen. Az eredményeket egy ötkötetes könyvben és az interneten is publikálják.

---

A Debreceni Egyetem Műszaki Kara 2008-ban pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatási rendszeréhez „Geotermikus rendszerek fenntarthatóságának integrált modellezése” címmel. A pályázati konstrukció célja Innovatív Kutatói Teamek létrehozása az alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő tevékenységekre. A pályázaton közel 262 millió forintot nyert a kar, melyhez 46 milliós saját forrást biztosítottak. A Debreceni Egyetemen megalakult a GEOREN kutatócsoport, mely két éven keresztül a geotermikus energia felhasználási lehetőségeit vizsgálta. A 23 fős kutatócsoport munkájában a magyar szakemberek mellett román, izlandi, szlovén, olasz és szlovák professzorok és egyetemi tanárok is részt vettek, emellett még 32 kutatót vontak be projektbe.

Az „Vízkémia és anyagvizsgálat” munkacsoport a mérési eredmények, illetve a kérdőíves felmérések alapján létrehozott egy webes felületet, melyen az Észak-magyarországi Régió vizsgált termálkútjainak adatai, a vizek összetétele érhető el, segítve ezzel is az üzemeltetők, felhasználók, valamint az egyéb kutatók tájékozódását. Továbbá megsérült, meghibásodott termálvizet szállító csővezetékekből vett vízkőkiválásokat vizsgálták kémiai szempontból, hogy meghatározzák a kiválások anyagi összetételét. Anyagvizsgálatokat végeztek meglévő geotermikus rendszereknél alkalmazott csőmintákon, öregedési vizsgálatokat végeztek egy speciális berendezés segítségével annak érdekében, hogy az anyagok fizikai tulajdonságainak időbeli változását elemezzék.

A gyakorlat számára nagyon fontos tudnivaló, hogy fúrás közben a fúróerő változtatása hogyan befolyásolja a rezonanciahelyeket. A „Fúrómű dinamikai modellezése” elnevezésű munkacsoport elkészített egy szimulációs programot, mely alkalmas a fúrómű dinamikai modellezésére, illetve a hajlító-és torziós lengések vizsgálatára.

A harmadik munkacsoportnak a geotermikus rezervoárok földtani és hidrogeológiai modellezése volt a feladata. Vizsgálat tárgyát képezte továbbá a hő- és vízkivétel folyamatának környezeti következménye, illetve a működő kutak egymásra hatása. Ezek modellezési célja a minimális és az optimális kúttávolság, a fenntartható hozamok és távolhatásuk meghatározása a hosszú távú működtethetőség érdekében. Vizsgálandó rendszerelem volt a hő- és vízutánpótlásának lehetséges módja, iránya és mértéke.

A negyedik munkacsoport a geotermikus rendszerek üzemeltetési paramétereinek optimalizálását, a vízkőkiválás okozta energetikai és hidraulikai problémákat vizsgálta, továbbá elemezte a termálmedencék töltési-ürítési idejét annak érdekében, hogy minimális legyen az energiafogyasztás és az energiaveszteség. Megvizsgálták a hőveszteségek alakulását és nyomásveszteségek dinamikus változását egy fűtési idény során.

Az ötödik munkacsoport gazdaságossági vizsgálatokat végzett, életciklus elemzéseket készített és összeállította egy geotermikus rendszer megvalósítási folyamatának modelljét. A kutatások során a termálvíz kitermelés és a geotermikus energia hasznosításának változásait is vizsgálták az Észak-alföldi Régióban.

A kutatási jelentések együttesen több mint 3000 oldalt tesznek ki és megtalálhatók a www.georen.unideb.hu honlapon. A jelentések alapján egy ötkötetes könyv készül, melynek címe „Geotermikus rendszerek fenntarthatóságának integrált modellezése” lesz.

A TÁMOP-4.2.2-08/1-2008-0017 számú projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.